Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-04-01 / 129. szám
2020 ÁPRILIS | egység 11 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT XIX-ik század embere szégyellem, mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom”. A valóság az, hogy húsz évvel korábban még másként gondolkozott a kérdésről. Az „Értekezés az éhínségek okairól” című írásában, 1828-ban még a növények nedveit elszívó gombához hasonlította a zsidóságot: „...vallásának különössége, nyelvének minden má sok előtt érthetetlen volta... századok óta megtartott anélkül, hogy azon nemzetekkel – kiknek közepette – mint a növény tápláló nedvét elszívó gomba – él, egybeolvadott, vagy a nationalismushoz tsak egy gondolattal is közelített volna... Egész helységeket tudok, hol a szegény földművelő nép nem magának, de a kortsmáros zsidónak szánt, vet és arat... Nints azon törvény, melynek célját, végét a fortélyos zsidó kijátszani ne tudná – valamint nints egy tsalás, nints egy tolvajlás, amely zsidó orgazdára, biztatóra, titkolóra ne találna.”Ennek fényében mi alapján ítélhető meg Kossuth munkássága? Elfogadhatjuk-e, hogy valóban megváltoztatta nézeteit, és példaképként állíthatjuk-e? A háláchában és a talmudi történetekben ezekre a kérdésekre is találunk iránymutatást. NÉVADÁS, MINT ÜZENET A zsidó vallásban az elnevezésnek, a névadásnak nagyon nagy jelentősége van. A Kabbala szerint5 min den betű, minden szó képvisel egy isteni erőt, egy éltető isteni fényt. Ezért a név meghatározó: nemcsak egy megnevezést, hanem vele együtt egy bizonyos tartalmat is adunk a megnevezettnek, egy üzenetet, amit közvetít a nevével. Egy közterületnek nevet adni hasonlít ahhoz, mint amikor egy gyermeket valaki után neveznek el. A név kiválasztásával mindkét esetben deklaráljuk, hogy a névadó személyt követendő példának tekintjük, életét, munkásságát nagyra tartjuk, azt útmutatásul állítjuk. A névválasztással, legyen az egy gyermeké, egy intézményé vagy egy közterületé, üzenetet közvetítünk. A hetedik lubavicsi rebbe, Menachem Mendel Schneerson véleménye szerint 6 az üzenet közvetítésekor nem az a lényeg, hogy a közlő mit gondol. Az lesz a valódi üzenet, amit a befogadók gondolnak róla. Az embernek el kell kerülni, hogy rossz üzenetet közvetítsen, akár vallásról, akár etikáról van szó. NOMEN EST OMEN: NEVÉBEN A VÉGZETE A névadás témájával kapcsolatban a Talmud7 Salamon király mondását 8 idézi: „Áldott az igaz ember emléke, de a gonoszok neve semmivé lesz”. Vagyis, ahogy a Talmud kifejti, nem használjuk fel a gonoszok neveit névválasztáskor, akkor sem, ha az valamiért tetszetős lenne. A Midrás 9 névadás terén tanácsokkal is szolgál, arra int, ne adja senki a Fáraó vagy a Sisera nevet fiának, válassza helyette például az Ábrahám, Izsák, Jákob vagy a Rubén neveket. Miért? Mert minden név magával hordoz egy sorsot: áldást vagy átkot. Amikor egy nevet felhasználunk, abban a tudatban tesszük, hogy ezzel átörökítjük a hozzá kötődő sorsot is. Egy talmudi történet is alátámasztja ezt10 . Történt, hogy éhín ségben meghalt egy fiú, akit édesapja Doég ben Joszéfnek nevezett el. Tudni kell, hogy Doég egy gonosz edomita volt11 , így a rossz név rossz sorsot hozott viselőjére. Rábénu Chánánél (965–1055) talmudi kommentárjában12 ezt írta: „A gonoszok semmivé lesznek, vagy is az ember ne adja a gyerekének egy gonosz ember nevét, mert nincs ember, akinek ilyen neve lesz és jó sorsa lesz”. A névválasztással tehát egy sorsot is kijelölünk, ugyanakkor útmutatást is adunk, és egyértelművé tesszük: ennek az embernek az útját követem. Ezért szokás13 , hogy nagy bölcsek, cádik ok nevét adják egy új szülöttnek, ezzel jelölve ki az utat, amit helyesnek, követendőnek tartunk számára. Felmerül azonban a kérdés, hogyan ítélhető meg, kik alkalmasak rá, hogy követendő példának állítsuk, illetve mely neveket ajánlott továbbörökíteni? Ezekre és az elöljáróban felvetett kérdésekre a válasz az alábbi példákból körvonalazódik. Mi történik, ha ugyanazt a nevet viselte egy gonosz és egy cádik is? Az egyik elfogadott vélemény szerint14 , ha az emberek többségének a gonosz jut róla eszébe, akkor ne használjuk a nevet, mert félreértésre adhat okot. Ha valaki korábbi életét megbánva jó útra tér, neve továbbörökíthető, hiszen megtérése és az azt követő élete példaértékű15 . Ugyan így használhatjuk annak a nevét, aki Nagybányai hitközségi anyakönyv FORRÁS: JEWISHGEN.ORG
