Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-04-01 / 129. szám
2020 ÁPRILIS | egység 7 HAGYOMÁNY | HOHMECOLÓ Emuná – hit, Sirá – dal. Megint mások a természetből származnak: Támár – datolya, Mááján – forrás. Ez utóbbi csoportba tartoznak az állatnevek, melyekkel kapcsolatban érdekes kérdés merül fel: ha a név valóban valamilyen belső tulajdonságot tükröz vagy a szülők bizonyos vágyait fejezi ki a gyermekükkel kapcsolatban, hogy lehetséges, hogy a hagyományos nevek között számos nem kóser állat neve is előfordul. A Ráchel (bárány) és a Cvi (szarvas) mellett ugyanis olyanok szerepelnek, mint az Árje (oroszlán), Dov (medve) vagy Zeév (farkas). Általában igyekszünk, hogy csak jó emberekről nevezzük el gyermekeinket, miért adjuk akkor ragadozó állatok nevét? A Tánách, a zsidó Biblia több helyen említ állatneveket emberek neveként. Jáákov a fiainak adott áldásában Náftálit szarvasünőhöz, Dánt kígyóhoz, Binjámint pedig farkashoz hasonlítja. Ismert a patkány jelentésű Chulda, illetve a méhet jelentő Dvorá prófétanő is. Ezekkel a nevekkel az adott állatok pozitív tulajdonságait emeljük inkább ki, ahogyan a Talmudban is olvassuk, hogy ha isten nem adta volna a Tórát, akkor is megtanulhattuk volna a hangyától a szorgalmat, a macskától pedig a szerénységet. Vagyis minden állatnak van olyan pozitív tulajdonsága, melyet érdemes megtanulni. NEVEK EGY CSALÁDON BELÜL Elterjedt szokás egy nagyszülőről vagy más rokonról elnevezni az újszülöttet, hogy a név fennmaradjon és továbböröklődjön nemzedékről nemzedékre. Askenáz közösségekben, így Magyarországon is, kizárólag olyan ember nevét kaphatja meg a gyermek, aki már nincs az élők sorában. Egyesek arra is odafigyelnek, hogy olyan személy nevét se adják a csecsemőnek, aki annak születése után, de még a körülmetélés/névadás előtt, vagy nagyon fiatalon hunyt el. Ilyenkor változtatással adják a nevet, vagy hasonló jelentésű néven nevezik el az újszülöttet, esetleg azzal emlékeznek meg az elhunyt rokonról, hogy ugyanazzal a betűvel kezdik a kicsi nevét. A keleti közösségekben azonban éppen azzal tisztelik meg az idős családtagot, hogy róla nevezik el a legifjabbat, mert úgy vélik, hogy ez egy olyan szegula, vagyis valamiféle mágikus hatalommal bíró formula, mely hosszú életet biztosít. Érdekes, ám nem mindig betartott szokás, hogy a leendő anyóstársak ne legyenek azonos nevűek. Úgy tartják, hogy ez rossz előjel a házasság sikeressége szempontjából. Egy másik, kortárs izraeli jelenség azonban, hogy könnyen lehet, hogy nem az anyóstársak, hanem egyenesen a házastársak viselik ugyanazt a nevet. A héber nevek közül kifejezetten sok uniszex, fiúknak és lányoknak egyaránt adják. Ez különösen az újabb keletű nevekre jellemző, ilyen például a Sáked (mandula) vagy a Tál (harmat), de olyan hagyományos nevek, mint Áriel, vagy (inkább szekuláris körökben), Dániel is adhatók mindkét nemnek egyaránt. NÉVVÁLTOZTATÁS A GYÓGYULÁSÉRT Előfordulhat, hogy egy súlyos betegnek azt javasolja rabbija, hogy változtassa meg nevét vagy adjon még egy nevet a jelenlegihez, mert ez is elősegítheti gyógyulását. Jellemzően az újabb név is ezt a vágyat fejezi ki. Ilyen lehet például a Refáel név, melynek jelentése: Isten meggyógyít, vagy a Chájim, mely any nyit tesz: élet. Máskor egy-egy betű hozzáadásával változtatják meg a nevet, így lesz Slomitból Sulámit vagy Hilából Tehila. Erre már a Tórában is találunk példát, maga az Örökkévaló ad egy hé betűt Ávrám nevéhez, akiből így Ávráhám lesz, és vesz el Szárájtól egy jud ot, Szárává átnevezve őt. Ha a névadás után a beteg felépül, és legalább harminc napon keresztül egészséges marad, egész életében használnia kell az új nevét is, melyet halála után a sírkövén is feltüntetnek, és így említik meg a gyászimákban is. Ha azonban a gyógyulás reményében adott új név sem segít, és a beteg életét veszti, akkor nem használják az új nevet a későbbiekben. A rabbik felhívják a figyelmet ar ra, hogy a megismételt névadás ko moly dolog, megfelelő tudást és körültekintést igényel. Továbbá kizárólag súlyos betegség esetén merülhet fel ennek lehetősége, vagy más problémák, például meddőség miatt, illetve akkor, ha a szülők – böl cseink tilalma ellenére – egy gonosz emberről nevezték el gyermekü ket, ő pedig változtatni sze retne ezen. (Ez utóbbi eset jellemző példája a szekuláris izraeliek körében népszerű Nimród név. Nimród a Biblia egyik meglehetősen negatív szereplője, ezért a valláshoz visszatérő és ezt a nevet viselő emberek gyakran választanak maguknak a zsidó hagyománnyal összhangban álló új nevet.) Ha valaki balszerencsésnek érzi magát, és úgy véli, hogy egy „szerencsét hozó”, új név sikeressé teheti életét, gondoljon a Talmud (Sábát 156a.) tanítására: „Jochánán rabbi mondta: a szerencse [azaz a csillagjegyek, a szerencse előre meghatározott forgandósága] nincs hatással Iz raelre ... és honnan tudjuk ezt ...? Ez áll [Jirmijáhu/Jeremiás prófé tánál]: ’Így szól az Örökkévaló: A nemzetek útjához ne szokjatok és az ég jeleitől ne rettegjetek, mert a nemzetek remegnek azoktól’. A népek rettegjenek, de ne Izrael.” Tehát az ember ne egy új névtől várja, hogy „megfordul a szerencséje”, TOPLISTA 2019-ben a következő nevek voltak a legnépszerűbbek az izraeli zsidók között. Látható, hogy, bár megjelentek a modern nevek is a listán, a szülők továbbra is többségében a hagyományos nevekből választanak. FIÚK: Noám, Uri, Iti, Dávid, Joszef, Áriel, Dániel, Jonátán, Éjtán, Mose LÁNYOK: Noá, Támár, Sirá, Májá, Jáel, Táljá, Ávigáil, Szárá, Ájálá, Cháná
