Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-12-01 / 125. szám

JIDDISKÁJT | TÖRTÉNELEM egység | 2019 DECEMBER 14 özvegyasszony, akit a zsarnok ural­kodó megkívánt magának. Jehudit megjátszotta, hogy beleegyezik a légyottba, elment az uralkodóhoz, sós sajttal etette, jó borokkal itat­ta, majd amikor Holofernész már kellőképpen részeg volt, és elaludt, egy vágással levágta a fejét, a trófeát pedig kitűzte a város falára. Amikor az ellenséges katonák látták néhai vezérük levágott fejét, elfutottak, a zsidók pedig megmenekültek. A történet egy másik változata így hangzik: a júdeai Betulia tele­pülésen lakott Jehudit, egy fiatal és bátor zsidó asszony. A település mellett felsorakozott görög csapa­tok vezetője a gonosz Holofernész volt. Jehudit sós sajtokkal etette meg őt, majd amikor a hadvezér a sótól megszomjazott, erős bort ho­zott és szép szavakkal kedveskedett neki. A sok alkoholtól elálmosodott Holofernész gyanútlanul feküdt le sátrában aludni, az asszony pedig nem késlekedett, egy karddal azon nyomban levágta a görög fejét. Ami­kor a katonák megtalálták megölt vezérüket, fejvesztve menekültek el. Így a zsidók megmenekültek az ellenséges csapatoktól. A bátor és hősies Jehudit tettének emlékére kerülnek tejes ételek az asztalra ha­nukakor, és Olaszországban szokás volt Jehudit alakját vésni a hanuki­jákra. A NÕK IS RÉSZESEI A CSODÁNAK A nők tehát, miután meggyújtották a hanukai lángokat, e hősies tett emlékére pihennek. És ez az egyik oka annak is, hogy a hanukai gyer­tyagyújtás micvája a nőkre ugyan­úgy vonatkozik, mint a férfiakra. A Talmudból tudjuk (Sábát 23a.), hogy rabbi Jehosua ben Lévi azt mondta: „a hanukai gyertyák micvája a nőkre is vonatkozik, mivel ők is részesei voltak a csodának”. A nők, akárcsak a férfiak, nemcsak meggyújtják a hanukai lángokat, hanem áldást is mondanak rájuk, mivel – annak elle­nére, hogy időhöz kötött, tevőleges parancsolatról van szó, melyek alól JEHUDIT, A HÕSNÕ Maga az ünnep neve, hanuka utal a pihenésre: chánu – pihentek és k”h, vagyis 25-én. Más szavakkal: kiszlév hó 25-én a zsidók felszaba­dultak az elnyomás alól, és ez a nap a fény ünnepének kezdőnapja. Ez a felszabadulás a nőkre többszörösen is vonatkozott. A görögök ugyan hivatalosan „csak” a zsidó szellemi­séget nyomták el „felvilágosodott” hellenizmusuk nevében, azonban a zsidó asszonyok fizikailag is szen­vedtek tőlük. Mielőtt ugyanis férj­hez mehettek volna, először a görög uralkodóhoz vitték be őket. E min­den tekintetben megalázó rendelet hatására számos szent életű nő so­ha nem ment férjhez, mások pedig egész életükre szóló lelki sebeket szereztek miatta. Az elnyomás alóli megváltás eb­ből a szempontból egy különösen hősies nő tetteiből eredt. Jehudit, a főpap Jochánán lánya és a makabeu­sok vezérének, Jehudának a nagy­nénje volt, csodálatosan szép fiatal A nők és a hanukai gyertyák Hanuka ünnepén a nőknek ugyanúgy micva a gyertyagyújtás, mint a férfiaknak. Ezen kívül még egy különleges micvája van az asszonyoknak: amíg a gyertyák égnek, nem szokás dolgozniuk. A fánkok, lángosok, szfindzsek, latkeszek és palacsinták elkészítését csak azután kezdik meg, hogy a gyertyák már leégtek vagy legalább egy fél órán át égtek. Miért van ez így? CHANA DEUTSCH ÍRÁSA

Next

/
Thumbnails
Contents