Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-11-01 / 124. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2019 NOVEMBER 28 elrendezéssel semmi gond sincs, majd Edwin Oppler (1831–1880) zsidó építész szavait idézte: „Már az a körülmény is, hogy a zsidó templom alaprajzában kerülni kell a kereszt-alakot, rávezet a centrális alaprajz elrendezésére, de centrális legyen az alaprajz azért is, hogy a hívők valamennyien lehető legközelebb legyenek a szentélyhez és a szószékhez. Minthogy pedig a női karzatok részben homályossá teszik a belső tért, ezt felülről is meg kell világítani és a felülvilágításnak esztétikai és praktikus szempontból ideális megoldása a kupola.” 1 MÁSODIK FORDULÓ, SZÜNET ÉS HOSSZABBÍTÁS Még 1899 második felében egy szűkebb pályázatot hirdettek a korábbi legjobb hatnak, akik összesen nyolc tervet adtak be. Viszont a decemberi zsűrizés után a továbbiakban sem ajánlották megvalósításra egyik tervet sem,2 melynek oka minden bizonnyal az anyagi keretek átlépése volt. A következő években a sajtó szinte teljesen néma maradt a lipótvárosi zsinagóga ügyében, és a hitközségben is csak amolyan tessék-lássék munkálatok folytak, az egyre látványosabb csak a halogatás volt. A fővárostól kapott határidőt először sikerült 1903 tavaszáról 1906-ra áttolni. Közben – ismeretlen mélységű – tárgyalások folytak Bálint és Jámbor építészpárossal és Baumhorn Lipóttal (1860–1932), aki anno szintén a második fordulóba jutott. A hitközség a tervezések végső fázisára hivatkozva másodszorra is határidő-módosítást kért és kapott 1908. március 7-ig. 3 FELAPRÓZÓDÓ ÓRIÁSÁLOM A „megazsinagóga” álma Kohner Zsigmond (1840–1908) halálával vég - A „MEGAZSINAGÓGA” KRITIKÁI A legtöbben pozitívan fogadták a terveket, ám voltak a pályázatnak erős bírálói is, melyek közül a legnagyobb feltűnést a Pester Lloyd egy cikke keltette, mely az egész tendert eredménytelennek minősítette. Kifogásolták többek között a tervek tájolását; centrális elrendezését ahelyett, hogy a Salamoni templom téglalapos elrendezését valósították volna meg; a kupolák alkalmazását; a gót stílus használatát, melyben egyenesen a középkori zsidóüldözéseket vélték felfedezni... Végső soron pedig a terveket a zsidó vallás megcsúfolásának kiáltották ki. A kritikákra Komor Marcell (1868– 1944) építész válaszolt az Egyen lőségben. Megnyugtatásul közölte, hogy a tervek igenis kelet-délkelet irá nyúak, viszont a telek méretei nem teszik szerencséssé a hosszanti el rendezést, ugyanakkor a centrális „MEGAZSINAGÓGA” HELYETT BÉRHÁZBEÉPÍTÉS A LIPÓTVÁROSI ZSINAGÓGÁK TÖRTÉNETE 2. rész A belváros népszerű sétálóhely, különösen a Duna-part és a parlament környéke kedvelt, pedig a szűkebb, sakktáblaszerűen rendezett mellékutcák is sok építészeti remeket rejtenek és még annál is több történetet tartogatnak. Kevesen tudják, hogy a kiterjedt központi bíróság magasba törő, sárga klinklertéglás falak által keretezett tömbre egy árnyas parkot, annak közepére pedig egy gigantikus kupolával fedett zsinagógát terveztek. A grandiózus tervek mellett spontán módon alakult ki a lipótvárosi zsidó közösség, mely önerőből küzdött egy saját zsinagógáért, melynek eredménye a ma ismert Hegedűs Gyula (Csáky) utcai bérház földszintjének beépítésével született meg. Judapest anno rovatunkban a pesti megazsinagóga és a lipótvárosi zsidók történetét elevenítjük fel a három részes sorozatunkban. CSEH VIKTOR ÍRÁSA Baumhorn Lipót terve (vö. szegedi zsinagógával), Forrás: MILEV KÉPEK FORRÁSA: KOHNER – MILEV
