Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-11-01 / 124. szám
KILE | ANTISZEMITIZMUS egység | 2019 NOVEMBER 20 is, ezt alkalmazzuk az összehasonlíthatóság érdekében minden ország vizsgálatánál, ám minden esetben a helyi viszonyoknak megfelelően értékeljük és alkalmazzuk azt. – Van országspecifikus antiszemitizmus? – Az antiszemitizmus definíciója mindenhol ugyanaz, ám vannak olyan, főleg a történelmi emlékezéssel kapcsolatos témák, amelyek egyes országokban különbözhetnek. Például Magyarországon a holokausztemlékezettel kapcsolatos megnyilvánulások egészen más jellegűek, mint Svédországban vagy akár csak Romániában is. A gyűlöletcselekmények elleni fellépésnek is más a törvényi szabályozása az egyes országokban, ami azt is jelenti, hogy máshol van a büntethetőség határa, természetesen ezt nekünk is figyelembe kell venni. – Miben lesz más a Tett és Védelem Liga, mint az alapítvány? Mi az a know how, amit át tudnak emelni a tapasztalataikból? – A Tett és Védelem Liga a tevékeny ségét alapvetően az alapítványnál kidolgozott módszertan alapján fogja végezni, természetesen európai léptékben. A liga küldetése, hogy a zsidó közösségek védelmének biztosítása érdekében az antiszemita gyűlöletcselekményekkel szemben az európai jogrend, a tudomány eredményei és az oktatás által nyújtott eszközök igénybevételével mind EU-s, mind pedig tagállami szinten fellépjen. Az elmúlt években megtapasztaltuk, hogy az antiszemitizmus elleni fellépést kizárólag egy tudományos igényességgel elvégzett helyzetelemzés alapozhatja meg, ezért végezzük el a korábban említett kutatást. Az Európa Tanács kerethatározata kötelezővé teszi minden olyan viselkedésforma bűncselekményként való szankcionálását, amely az intolerancián alapuló gyűlöletet terjeszti, erőszakra, gyűlöletre uszít. Szeretnénk pontos képet kapni a rendelkezésre álló jogi lehetőségekről az EU összes országában, ezért feltérképezzük a rendelkezésre álló jogi kereteket és a jogszabályok alkalmazásának, valamint a kialakult joggyakorlatoknak az összehasonlító értékelését is elvégezzük. Szeretnénk több tagországra kiterjedően alkalmazni és hasznosítani azt a tapasztalatot és tudást, amit a magyarországi oktatási tevékenységünk során szereztünk. – Milyen oktatással kapcsolatos tevékenységük van, amit átültethetnek nemzetközi gyakorlatba? is kidolgozott anyagunk, amelyet a mai oktatási rendszerben már működő modellben alkalmaznak. A közreműködésünkkel kifejlesztett, „A gyűlöletcselekmények természetrajza” című tananyagot oktatják a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, rendelkezünk tananyaggal a rendvédelmi szervek számára és kidolgozás alatt van a bírói kar továbbképzését szolgáló oktatási programunk is. A már említett tananyag-felülvizsgálati projektünkben tartalmi és formai kérdésben megközelítőleg 450 forráshelyen éltünk javaslattétellel. Ezeknek jó 70 százaléka meghallgatásra talált, 30 százaléka vonatkozásában nem jutottunk előbbre, tehát van még mit tenni ebben a kérdésben. – Ennek keretében lehetne például Wass Albertet, a szalon-antiszemitizmus elfogadottságának szimbólumát, kivezetni a tankönyvekből? Néhány éve meglepve tapasztaltam, hogy a gyerekem természetismeret tankönyvében az erdő szépségét Wass Albert idézet illusztrálja... – Sajnos némely esetben Wass Al bert is ebbe a 30 százalékba esett. Az irodalmi munkásságáról az irodalomtörténészek vitatkoznak, kétségtelen, hogy manapság felkapott szerző lett, az általa ábrázolt hazaszeretetet sokan követendőnek és mérvadónak tartják. Azonban az is kétségtelen, hogy a műveiben megjelenített zsidó- és zsidóságkép erősen vitatott, arról nem is beszélve, hogy számtalan nyíltan antiszemita uszító írást jelentetett meg a korabeli sajtóban. Több alkalommal és több fórumon is jeleztük aggályainkat arról, hogy Wass Albert nem élvezi a széles társadalom elismerését, sokunkban erős ellenérzést kelt, hogy a személyét akár az irodalmi munkássága okán, akár a honszeretet kifejeződéseként előtérbe helyezik. Nem adjuk fel, ám látjuk, ez a kérdés még hosszú viták tárgya lesz. – Milyen hatása van egy ilyen tankönyv-revíziónak? – A tananyag-felülvizsgálati pro jektünk eredménye, vagyis annak – Nem kérdés számunkra, hogy hosszú távon a legbiztosabb és a leghatékonyabb eredményt az oktatás területén tett határozott lépések hozzák. Ezeket a lépéseket az iskolarendszerű oktatásnál kell kezdeni: nézzük meg, hogy az egyes országokban – főként, ahol van nemzeti alaptanterv – milyen elemek állnak rendelkezésre a tantervekben a gyűlölet vagy a kirekesztés, rasszizmus és bármilyen intolerancia elleni fellépésre. Ezt követően vizsgáljuk meg, hogy a zsidó történelem, a zsidó élet, a zsidó közösség miként jelenik meg a tankönyvekben, milyen a reprezentációja a modern kori Izrael Államnak a tananyagokban. Ezzel kapcsolatban szintén a magyarországi, Olti Ferenc vezetésével már sikeresen megvalósult projekt gyakorlatára és tapasztalatára építünk, amelyben megvizsgáltuk a tankönyvekben, oktatási anyagokban megjelenő zsidóságképet és azt is, milyen képet kaphatnak a diákok a tankönyvek alapján a modern kori Izraelről. – Milyen oktatási projekttel dolgoznak Magyarországon? – Van az általános iskolák, középis kolák és az egyetemi oktatás számára Továbbképzés a budapesti központban KÉPEK: TEV.HU
