Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-11-01 / 124. szám
2019 NOVEMBER | egység 15 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT „...imádkoznak az Örökkévalóhoz, a város felé, amelyet kiválasztottál” 6. Utána szerepel, hogy a Szentély felé kell fordulni: „...eljönnek és imádkoznak e ház felé”7 , majd a Szentélyben a Szentek szentje felé: „imádkoznak e hely felé”8 . A mai napig eszerint imádkozunk: „egész Izrael egy hely felé fordul” 9. Jákob ősatyánk itt, a későbbi Templomhegyen látta álmát és felriadva azt mondta: „ez az ég kapuja”10 . Így érthető, hogy miért kell erre imádkozni: innen mennek fel az imák az égbe. A Sulchán áruch ban 11 azt írja a Rö MÁ, hogy „mi, a nyugati féltekén élve, kelet felé imádkozunk, mert arra van Izrael”. Tanítványa Mordecháj Joffe rabbi (1530?–1612) a Lövus hátöchélet című kommentárjában a SÁ-hoz ezt pontosítja mondván 12: „valójában délkelet felé kell fordulnia”13 . Ha így van tájolva a zsinagó ga, akkor egyenesen a tóraszekrény felé kell nézni ima közben. Erre azt írja Jechiél Mechl Epstein rabbi (1829–1908) az Áruch hásulchán című kommentárjában14 : „A gyakor latban azt látjuk, hogy mi egyenesen kelet felé imádkozunk, nem fordulunk kicsit dél felé”, ezek szerint elég az, ha csak nagyjából fordulunk Izrael felé. Ezt erősíti meg Slomo Zál mán Oerbach (1910–1995) jeruzsálemi rabbi is15 , aki szerint nemzedékeken át senki nem számolta ki pontosan, merre van Izrael, hanem csak nagyjából Izrael felé állnak a zsinagógák. Ennek oka mindig a kényszer volt, mivel figyelembe kellett venni a telek fekvését és méretét, sőt sokszor korlátozó rendelkezéseket is. ZSINAGÓGÁK TÁJOLÁSA NAPJAINKBAN Sok zsinagógában jártam már, de csak egy helyen láttam olyat, hogy nagyon pontosan Izrael felé volt beállítva a tóraszekrény. Ez a varsói Chábád zsinagóga, ahol a tóraszekrény egy sarokban áll úgy, hogy aki felé fordul, pontosan dél-délkeleti irányba néz. Bár majdnem minden zsinagógában lehet találkozni egy kevés emberrel, akik a pontos irányba fordulnak imádkozáshoz, a többség – nagy rabbik is – egyszerűen egyenesen a tóraszekrény felé fordul. A brooklyni Williamsburgban, ahol én felnőttem, vannak délre és keletre mutató zsinagógák is. Édes apám, aki a pápai hitközség elöl járója volt, hétköznaponként a helmeci zsinagógában imádkozott, amelynek rabbija Királyhelmecen (ma Szlovákia) volt rabbi a második világháború után. Ez egy keskeny hosszúkás kis zsinagóga volt, amiben gyerekkoromban a rövid fal felé fordulva imádkoztak: elöl ült a rabbi és mögötte sok-sok rövid sor volt. Egy pár évvel ezelőtt, amikor édesapámmal visszalátogattam ide, láttam, hogy már másik irányba állva imádkoznak. Kiderült, hogy a rabbinak nem tetszett a régi elrendezés, mert a hátrább ülők nagyon messze voltak tőle, és ment a „smúzolás” a hátsó sorokban. Ezért megfordították az irányt és kevés hosz szú sort alakítottak ki, így kevésbé volt lehetőség hátul gyülekezni. A valódi irány valahol a kettő között van, így nem nagy különbség, hogy merre áll a gyülekezet... FORDULHATUNK-E A TÓRASZEKRÉNY FELÉ? Cvi Elimelech Spiro (1783–1841) mun kácsi majd dynówi rabbi nevében mondta egyik leszármazottja, hogy „nem kell pontosan kelet felé fordulni, lényeg, hogy ne legyen nyugat” 16. Vagyis látszódjon a törekvés, hogy az ember Jeruzsálem felé fordul, ne nézzünk épp a másik irányba. De a pozsonyi Chátám Szofer azt írja17 , hogy mindent meg kell tenni, hogy eleve úgy építsük a zsinagógákat, hogy pontosan jó irányba álljanak. Csak abban az esetben tartotta elfogadhatónak az ideális északnyugat-délkeleti iránytól való kis eltérést délnek, ha ezt a telek elhelyezkedése mindenképpen szükségessé tette, de más esetben nem tartotta elfogadhatónak még ezt se. Így pl. a várpalotai zsinagógát meg kellett volna fordítani ahhoz, hogy több hely legyen a női részen, de ezt nem engedte meg. A fenti alapján azokban a budapesti zsinagógákban, amelyek nagyjából kelet felé fordulnak, teljesen megfelelő a tóraszekrény felé imádkozni. A Keren Or és a Vasvári zsinagóga ebből a szempontból kirívó, mert észak-kelet felé néznek és 90 fokot kellene fordulni ahhoz, hogy ténylegesen jó irányban álljunk. Ezért azt javaslom, amit Mendel fiam csinált, hogy kicsit forduljunk jobbra az Ámidá imádkozásakor, ezzel mutatva törekvésünket, hogy Izrael felé forduljunk 18. IMA A SIRATÓFALNÁL Mendel fiammal egyszer a siratófalnál imádkoztunk – nagyon szeretett ott imádkozni, órákig tartott egyegy reggeli ima ilyenkor –, és amikor az Ámidá t mondtam, megkérdezte, merre fordulva imádkozok – merthogy a Szentek szentje a siratófaltól kicsit balra volt én pedig, ahogy mindenki, a fal felé fordulva imádkoztam. Később Mose Stenrbuch (szül. 1926) jeruzsálemi rabbi könyvében 19 megtaláltam, hogy elvileg tényleg igaza volt Mendelnek, és balra, a Szentek Szentjének helye felé kéne fordulni. Csakhogy a magyar származású Lieberman Joszéf jeruzsálemi rabbi szerint20 direkt nem fordulunk balra, mert arra a mecset van, ahogy jól látható is. HA NEM TUDJUK, MERRE VAN KELET... A Sulchán áruch 21 szerint, ha az ember nem tudja, merre kell fordulnia ima közben, akkor a szívét fordítsa Isten felé, és úgy imádkozzon. Tegyünk így mi is: igyekezzünk Jeruzsálem felé fordulni ima közben – és forduljunk az Örökkévaló felé a szívünkkel! 1 Sulchán áruch OC 94:1.; 2 Isé Jiszráél 23:6.; 3 SÁ uo. 150:5.; 4 Bráchot 30a.; 5 1Királyok 8:48.; 6 Uo. 44.; 7 2Krónikák 6:32.; 8 1Királyok 8:35.; 9 Talmud uo.; 10 1Mózes 28:17.; 11 Uo. 94:1.; 12 Uo. , idézi Mágén Ávrahám uo. 4.; 13 Lásd erről BDD 34. szám 7–57. oldal; 14 Uo. 6–9.; 15 Sulchán Slomo, Tfilá 19:4.; 16 Lásd mág Piszké tsuvot a SÁ-hoz uo. 10. lábjegyzetben; 17 Responsum OC 19. fejezet; 18 Lásd Mágén Ávrahám uo. 3.; Sévet hálévi responsum 10. kötet 20. fejezet; 19 Moádim uzmánim 3. kötet 78b.; Tsuvot vöhánhágot 3. kötet 39. fejezet; 20 Misnát Joszéf, Hilchot bét hákneszet 5. fejezet 1. lábjegyzetben; 21 Uo. 94:3.;
