Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-10-01 / 123. szám
KILE | KULTÚRA egység | 2019 OKTÓBER 24 nos azt tapasztaltam, hogy Magyarországon előszeretettel kritizálnak, semmint szakmai visszajelzést adnának. Számos múzeum felállításában vettem részt, mindenütt van természetesen szakmán belüli versengés, New Yorkban, Chicagóban vagy Montreálban, de ehhez hasonlót nem tapasztaltam sehol. Nem értem, miért egyenesen a sajtó nyilvánossága elé fordultak. Értem, hogy mindez politikai megfontolásból történik, de nekem nincs politikai agendám. Nem népszerű kívánok lenni, hanem hiteles. – A dokumentumban magam is ta láltam néhány kellemetlenül zava ró hibát. Nem gondolja, hogy leg alább a Nyilaskeresztes Párt nevét helyesen kellett volna meghatározni? – Ahogy mondtam, ez egy munkaanyag, melyen sok ember dolgozik, sok ember keze közt megy át, de a tévedés vagy pontatlanság nem kizárható. Ez esetben az angol nyelvi korrektor „javította” ki a nevet „Vaskeresztre”. Sokan felfigyeltünk a hibára, magam már rég kijavítottam. A hibák korrekciójának egyik módja pont az, hogy szakemberektől szakmai visszajelzést kapunk. – Egyesek torzító hatást tulajdonítanak annak, ha túl nagy hangsúlyt fektet a múzeum a zsidó ellenállásra. – Nem véletlen, hogy kifejezett célunk az eseményeket a zsidóság szem szögéből is bemutatni: miképp fog ták fel a zsidók a velük történte ket és hogy erre milyen választ adtak, ha egyáltalán. A tény, hogy szá mosféle és fajta reakció volt, azt mu tatja, hogy semmiképp nem voltak pasz szívak. Sokan a zsidókat vágó hídra terelt birkaként igyekeznek bemutatni. Ezzel a felfogással azért sem értek egyet, mert az áldozatokat nem lehet bírálni. Ugyan a többség nem válaszolt vagy nem tehette meg, hogy válaszoljon, de igenis voltak különböző reakciók. Azt is érinteni kívánjuk, ami ma is oly hangzatos, hogy „velünk ez itt nem történhet meg”. Ez sok helyütt volt tapasztalható Európa szerte, de itt volt talán a legerősebb. – Mások azt bírálják, hogy a Sorsok Háza csak az ortodox zsidóság történetét mutatja majd be. Mi a terv ezzel kapcsolatosan? – Mi egy minden tekintetben inkluzív és átfogó képet kívánunk nyújtani. A trianoni határozat és a bécsi szerződés utáni Magyarország zsidóságának jelentős része nem volt ortodox. Én leginkább beilleszkedettnek hívnám többségüket, nem asszimiláltnak. Legtöbben magyarul beszéltek, magyarnak vallották magukat, de mindeközben zsidók kívántak maradni. Szenes Hanna családja például meglehetősen liberális volt, mégis ellátogattak a zsinagógába Jom kipurkor. De sokan az ortodoxok közül is magyar érzelműek voltak. Izraelben egyszer találkoztam egy hászid zsidóval, – Néhány hete kiszivárgott a Sorsok Háza víziós dokumentumának vázlata, melyet egyes szakemberek profinak, mások gyengének tituláltak. Megint mások azzal gyanúsították a projekt gazdáit, hogy akaratuk ellenére próbálták őket együttműködésre bírni. Hogyan került ki a dokumentum, tettek-e valamilyen jogi lépéseket? – Én a magam részéről a tartalommal foglalkozom, nem politikával. Az a bizonyos dokumentum az általános víziót tartalmazza, témákat, irányokat, értékeket és a narratíva céljait. Egy múzeum fejlesztésénél ez az első lépés. Mivel ez egy kreatív folyamat, az egyes lépéseket szokás több szakértővel, történészekkel, oktatási szakemberekkel, szociológusokkal is megvitatni. Ez rendkívül fontos. A dokumentum csak a visszajelzések után kerülhet egyáltalán véglegesítésre. A kikerült dokumentum tehát egy munkaanyag volt, nem a végleges verzió. Ennek dacára, így is örülök, hogy szakemberek kifejtették szakmai véleményüket. Ami az „együttműködésre kényszerítést” illeti, sose mondanám azt egy szakembernek, hogy „ehhez adjátok a neveteket”. A kérés mindig úgy merül fel, hogy „íme egy anyag, mivel komoly történész vagy, véleményezd kérlek”. Ez volt a helyzet a Milton Friedman Egyetem berkein belül működő Magyar Zsidó Történeti Intézet munkatársaival is. Saj„NEM NÉPSZERŰ KÍVÁNOK LENNI, HANEM HITELES” Kevés olyan széles nyilvánosságot kapott téma volt a hazai zsidó közbeszédben, mint a Sorsok Háza körüli ügyek. YITCHAK MAIS, a Jád Vásem történelmi múzeumának egykori igazgató ja, a Sorsok Háza – EMIH által felkért – főkurátora a Neokohn-nak beszélt egy pár hete kiszivárgott szakmai koncepcióról, és arról, miért gondolja, hogy a Sorsok Háza egy világszinten is egyedülálló múzeum lesz. VESZPRÉMY LÁSZLÓ BERNÁT INTERJÚJÁNAK RÉSZLETE KILE | KULTÚRA egység | 2019 OKTÓBER 24
