Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-09-01 / 122. szám
egység | 2019 SZEPTEMBER 38 19 8 9 5 7 4 9 KOGNITÍV DISSZONANCIA Rózsa T. Endre Budapesten, Bécsben és Párizsban végzett tanulmányai során olyan nagynevű filozófusok tanítványa volt, mint André Neher, Emmanuel Levinas és Jacques Derrida tanítványa volt. Ismert „hangja” volt a magyar rádiózásnak, a 3T korszakában a negyedik t-t, a tájékoztatást képviselte. A művészettörténész és művészeti kritikus aktív és agilis résztvevője volt a rendszerváltás környékén kialakuló zsidó közéletnek. aláírattak velem egy papírt, hogy Jeruzsálemet nem ismerem el Izrael fővárosának. Megszólaltattam mindenkit, aki erre járt: Efraim Kishont, Itamár Jáoz-Keszt költőt, Rónai Andrást, a Habima színészét, Naftali Kraus írót és sok mindenki mást. Amosz Ozzal a lakásán, az izraeli Aradon készítettem tévéinterjút. Az ellenzék mozgolódni kezdett és zsidó körökben ez is hullámot vetett. Magyar zsidó címmel Gadó György szamizdat újságot adott ki, a tévében és a rádióban magam is terjesztettem a lapot. Kockáztattam, hogy ha lebukok, kirúgnak, de nem izgatott túlzottan. Egy orosz-amerikai zsidó pszichológus, Leon Festinger dolgozta ki a kognitív disszonancia elméletét. Ha az addig szokásos világképet vele ellentétes információk kezdik bombázni, az emberekben szorongás keletkezik, és amikor egy egész csoportot ér ilyen konfliktus, erősödő társadalmi feszültség a válasz. RÓZSA T. ENDRE • SZÜLETETT: 1946 • FOGLALKOZÁSA: művészettörténész, filozófiatörténész • CSALÁD: nős, 6 gyermeke és 8 unokája van NÉVJEGY A nyolcvanas években efféle helyzetbe került a magyar zsidó értelmiség. A kádárizmus felpuhulása láthatóvá tette a régi antiszemita kliséket. Amik tehát soha nem enyhültek, csak évtizedekig háborítatlanul lapultak a fű alatt. Hanák Péter történész az elsők között reagált. Összeállította a Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus c. szöveggyűjteményt és Pozsgay Imre előszava legitimálta a szokatlanul nyílt könyvet. A Soá után született fiatalabb nemzedék egyik kedvelt találkozási helye volt péntek esténként a Rabbiképző, ahol a felejthetetlen emlékű Scheiber Sándor tartott kabalat sabbátokat, de 1985 tavaszán Scheiber meghalt, és a Rab biképző a megszűnés határára sodródott. A spontán zsidó összejövetelek amúgy is szúrták a titkosszolgálat szemét, és az egyetlen magyar hallgatót, Frölich Róber tet behívták katonának. Jogellenesen. Külföldiek alig voltak, és ha sikerül megszabadulni az oroszországi Sajevicstől, a csehországi Daniel Mayer már nem áll útjában a Rabbiképző megszüntetésének. Mivelhogy már korábban beépítették téglának, a magyar belügy kezéből evett, mint Prágában utóbb kiderült. A rokonságnak sikerült orvosi igazolást beszerezni arról, hogy Frölich katonai szolgálatra alkalmatlan, és meglepetésre még Zelei László, a Magyar Rádió egyik befolyásos politi kai vezetője is fellépett a Rabbiképző fennmaradása érdekében. Ironikus fordulat a történetben, hogy Frölich Róbert később ezredesi rangban tábori rabbi lett, sőt később dandártábornok. Annak ellenére, hogy Magyarország és Izrael között nem létezett diplomáciai kapcsolat, a magam részéről igyekeztem Izrael hangját hallatni a magyar tömegkommunikációban. Élőben jelentkeztem például a jeruzsálemi filmfesztiválról, több százezren hallhatták a Reggeli Krónikában a napi tudósításokat. Komikus epizód, hogy utazásom előtt behívattak a Külügybe és egység | 2019 SZEPTEMBER 38
