Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-09-01 / 122. szám

egység | 2019 SZEPTEMBER 34 19 8 9 5 7 4 9 tanulhat zsidó iskolában. Mind a három zsidó hitközségnek megvan a saját apparátusa a bölcsödétől a gim­náziumig – utóbbiból a legfia talabb 2017-ben nyitotta meg a ka puit: az EMIH Maimonidész Két tannyelvű Gimnáziuma a III. ke rületben lelt otthonra, a városrész történelmileg fontos épü letében, ahol 1902-ben Óbuda el ső gimnáziumát állították fel. A Mai monidész bebizonyította, hogy szük ség volt egy negyedik (ha a Lauder Javnét is számoljuk) zsidó gimnáziumra is, hiszen a felmenő­rendszerben működő intézménybe hosszabb várólista van már a máso­dik évtől kezdve. A Mazsihisz Rabbiképzője, mely 1877-ben kezdte meg működését a neológ rabbiknak tanulók előtt 2000-ben egyetemi akkreditációt szerzett, és azóta itt már három szinten lehet diplomát szerezni; nemrég felújításon ment keresztül, jól karbantartott. Az EMIH 2018-ban vette át a Zsigmond Király Egyetem fenntartását, akkor nevét Milton Friedman Egyetemre változtatták, keblében pedig megala­pította a Magyar Zsidó Történeti In­tézetet, mely alapítása óta eltelt rövid idő alatt is számos nívós előadással erősítette a tudományos világot. A formális oktatások mellett meg kell említeni a különböző non-for­mális és informális tanulási helyeket, mint az 1994-ben megnyílt Bálint Házat, mely a fővárosi zsidók egyik legfontosabb közösségi tere, mely egyébként több közösségnek nyújt alkalmi zsinagógai teret is. A 2010-ben alapított Izraeli Kulturális Inté­zet a mai napig egyedi a maga nemé­ben, hiszen más országban még nem állítottak fel ilyen intézetet. A két nagyobb mellett számos egyéb szer­vezet (Mozaik Hub, Haver, Marom stb.) alakított ki ikonikus helyeket a városban. TOVÁBBI ZSINAGÓGÁK ÉS KÖZÖSSÉGEK Általánosságban elmondható, hogy tulajdonképpen a legtöbb budapesti zsinagóga kisebb-nagyobb felújításo­kon ment keresztül a rendszerváltás óta, így mindegyik közösség méltó helyen gyűlik össze imádkozni. A fentieken kívül a Mazsihisz kötelé­kében működők közül kiemelendő a régebbi múltra visszanyúló Frankel Leó úti, mely a zsidó ifjúság egyik rendszeres találkozóhelye, Verő Tamás rabbival. Nagyobb átalakításon és bővítésen ment keresztül 2012-ben a Lágymányosi Bét Sálom közössége – élén Radnóti Zoltán rabbi áll. A pesti oldal egyik legaktívabb zsinagógája a Nagyfuvaros utcai, ahol napi szin­ten vannak Istentiszteletek, itt két EMIH-es rabbi is van: Glitzenstein Sá ­muel és Chájim Saul. Aktív hitélet folyik a Bethlen téri zsinagógában és a vele szomszédos imaházban is Deutsch Pé ­ter rabbival. Egy Hunyadi téri bérház félemele­tén szintén találunk zsinagógát, me­lyet nemrég újítottak fel; itt a hitéletet Fináli Gábor vezeti. Kevesen tudják, de a ma vívóteremként használt Dózsa György úti Baumhorn-féle zsinagóga mögötti imaházban máig rendszere­sen gyűlnek össze az Örökkévalót dicsérni. 2016-ban tragikus módon tűz pusztította el a Thököly úti zsina­góga belsejét, melynek a restaurálása és modernizálása még ebben az év­ben befejeződhet; a közösség rabbija az ország rangidőse Kardos Péter. A Mazsihisz dél-pesti körzete 2013-ban ünnepélyes keretek között mutatta be a csepeli zsinagóga látványterveit, majd lerakta az épület alapkövét is, ám az építkezésre a mai napig nem került sor, helyette tavaly chánukakor a közösség pesterzsébeti lakásimahá­zát cserélte nagyobbra, melyet rabbi­juk Totha Péter Joel avatott fel. Hivatalosan az orthodoxia keblé­ben működik, de a lubavicsi Hurwitz Sálom a rabbija Budapest egyik leg ­különlegesebb zsidó imahelyének, a Teleki téri lakászsinagógának (stiebel), mely a sokáig használaton kívüli, beázott női imatermet kóser konyhával felszerelt közösségi térré építette át. A MAOIH-nak még egy imaháza működik a Visegrádi utcá­ban, ahol a közösség saját erejéből szervezte meg a „Pesti Súl”-t saját modern orthodox felfogásaik alap­ján, szellemi vezetőjük pedig Dov Levy rabbi. A nagy múltú Dessewffy utcai zsinagógában pár évvel ezelőtt megszűnt a rendszeres Istentisztelet, pedig 2017-ig minden nap volt ima, de ma már csak a Tikva orthodox kolel tartja itt közös tanításait Klein Yanki rabbi összefogásával. A Tikva mellett rendszeres tanulások vannak a Lativ Kolelben is, melyet Keleti Dá­vid rabbi alapított – de ilyen jellegű tanulóprogramok vannak az EMIH-ben is, melyet a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme fog össze. 2018-ban az őszi nagyünnepek előtt, az EMIH megnyitotta leg­újabb zsinagógáját a főváros legré­gebbi, középkori eredetű imaházá­ban a Táncsics Mihály utcában. A friss közösségben eddig – hála az Örökkévalónak – nem voltak minján problémák, sőt! Faith Áser budavári rabbi már az imaház bővítését terve­zi, mert ünnepekkor egyértelműen szűknek bizonyul a százados terem. Több éves kitartó munka eredmé­nyeképpen idén ősszel, az 5780-as zsinagógai évben már megnyílik a Zsilip „mini” zsinagógája, ahol Glitz­enstein Sámuel rabbi közössége gyűl­het egybe fogadni az újévet, majd a rendszeres imákra (igen, közössége, ugyanis az elmúlt években Glitzen­stein rabbi családja már heti rendsze­rességgel tartott közös tanulá sokat a Zsilip feletti lakásukban, így bár zsi nagóga még nem volt, közössé­ge már lett, mely türelmesen várt). A háttérben pedig tovább folyik a mun ka: az EMIH újabb zsinagóga funk ciójának visszaállítását tervezi. POZITÍV JÖVÕKÉP Az Örökkévaló segítségével hitközsé­geink tovább gyarapodnak, az egyik és másik fejlődése és bővülése pedig egészséges „versenyt”, és nem pedig érdemtelen acsarkodást fog generál­ni. Ám Jiszráél cháj, Izrael népe él!

Next

/
Thumbnails
Contents