Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-09-01 / 122. szám
egység | 2019 SZEPTEMBER 26 19 8 9 5 7 4 9 mellett más irányzatok is megjelentek Magyarországon, de ezeket – az önmagát a Sulchán Áruch alapján működőként meghatározó, ezért e kezdeményezéseket túlságosan liberálisnak ítélő – Mazsihisz mindeddig habozott teljes jogú partnerként elismerni. A vallási spektrum másik szélén, az ortodox térfélen is történtek változások, két kicsi, alulról építkező tanulócsoport is évek óta működik – főleg külföldről érkező támogatások felhasználásával – Budapesten. EGY AMBICIÓZUS KÍSÉRLET Ám az igazán jelentős változást az intézményesült közösségi életbe 1989 hozta el. Ekkor érkezett meg ugyanis Magyarországra a néhai lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneershon küldöttjeként Oberlander Báruch rabbi és felesége. A szülei révén magyar származású rabbi ambiciózus tervekkel lépte át a határt a rendszerváltás évében: újra akarta építeni a hajdan virágzó, hagyományokhoz ragaszkodó zsidó életet Magyarországon. Az általa útnak indított magyarországi Chá-Az Oberlander rabbi által elindí tott Zsidó Tudományok Szabadegye teme az el múlt negyedszázadban az egyik leg népszerűbb magyarországi zsidó tanulási programmá vált. A Bét Menáchem Héber-Magyar Két tannyelvű Általános Iskola, Óvo da és Bölcsőde a ma ga nemében egyedülálló az országban. A Mai monidész An gol-Magyar Kéttan nyel vű Zsidó Gimnáziumot az EMIH 2017-ben indította el a Bét Me náchem kibővítéseként. Miközben több, évtizedek óta világi célok szolgálatában működő zsinagógát állított vissza eredeti funkciójába, a hitközség az elmúlt évek során mindig újabb szakrális, kulturális és oktatási terek megnyitásával is igyekezett megteremteni a párbeszéd színtereit a zsidóság és a többségi társadalom tagjai felé. 2015-ben alapították meg a CEDEK EMIH Izraelita Szeretetszolgálatot, hogy minél több rászorulónak tudjanak segítséget nyújtani – nemre, korra, származásra és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. Szintén az EMIH vezető rabbijának kezdeményezésére jött létre 2012-ben a Tett és Védelem Alapítvány (TEV), amelynek célja, hogy a jogállam és a demokrácia által biztosított keretek között a kirekesztő eszmék és az antiszemitizmus terjedésével szemben a zsidó közösség is professzionálisan fellépjen. A KIHÍVÁSOK IDEJE A közösségi élet kibontakozásával párhuzamosan ugyanis a magyarországi zsidóknak a rendszerváltást követően azt is hamar meg kellett ta pasztalniuk, hogy a korábban elfoj tott antiszemitizmus ismét a felszínre tör. A szabadság a régi hungarista irodalom újbóli kiadására is ki terjedt, a náci irodalom hírhedt al kotásai egymás mellett sorakoztak a könyvesboltok kirakatában. A ‘90-es évek elején virágzását élte a szkinhedmozgalom, és már az első szabad választások előtt antiszemita feliratok lepték el a baloldali, liberális pártok választási plakátjait. Az alig burkolt antiszemitizmus kisvártatva a Parlamentben is megjelent, amikor az MDF-ből kivált MIÉP képviselői kezdtek el intenzíven érdeklődni egyes politikai ellenfeleik felmenői iránt. Az antiszemitizmus korszerűsített, fiatalokat is célzó változata a Jobbik megjelenésével, majd az Országházba kerülésével teljesedhetett ki, amelynek egyik prominense egyenesen a magyarországi zsidók listázására szólított. Természetesen az antiszemita érzületek (a TEV megbízásából a Medián Közvélemény-kutató közreműködésével elkészített „Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban” címet viselő kutatásai évről évre nagyjából a népesség egyharmadát sorolják a különböző mértékben antiszemita előítéletekkel élők körébe) meglovagolása más ma is létező, vagy már megszűnt pártoktól sem állt mindig távol, a zsidó közösség pedig érthető módon nehezményezi, amikor a jobboldali kormányzatok emlékezetpolitikai megfontolásokból a zsidókkal ellenséges politikusokat rehabilitálnak vagy antiszemita írókat emelnek a Nemzeti Alaptantervbe. A Kovács András és Barna Ildikó szerkesztette „Zsidók és zsidóság Magyarország 2017-ben” című kutatási beszámoló szerint a magyarországi zsidó népesség összlétszáma 59 ezer és 110 ezer (anyai ági leszármazás esetén), illetve 160 ezer (egy zsidó nagyszülőt számolva) közé tehető. Ugyanők úgy becsülik, hogy a vallási-felekezeti életben legalább alkalmilag résztvevők száma nem nagyon haladhatja meg a 4 ezer főt. Van tehát zsidó könyvkiadás, kiépültek közösségi intézmények, ám a zsidó hagyomány széles körű ismerete és gyakorlása továbbra is kevesekről mondható el. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése lehet, hogy sikerül-e a honi zsidóság szélesebb rétegeit is közelebb csábítani saját hagyományaihoz. Egyvalami azonban a tanulmányi programok, táborok, fesztiválok népszerűsége alapján biztosnak látszik: létrejött egy, a saját zsidóságára büszke, fiatalokból álló réteg, amely a következő generációt feltehetően zsidó szellemben fogja nevelni. bád mozgalom az elmúlt évtizedek során számos magyarországi fiatalt vezetett be a hagyományos zsidóság rejtelmeibe. A 2004 májusában létrehozott, és Köves Slomó rabbi által vezetett EMIH – Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség – is ebből a kezdeményezésből nőtte ki magát. Oberlander Báruch és Batsheva Magyarországra költözésük napján
