Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-09-01 / 122. szám
2019 SZEPTEMBER | egység 13 2019 5 7 7 9 a kiélesedett verseny jellemzi. A Mazsihisz háza táján komoly személyi változások tapasztalhatók, a korábbi vezetést új követi, de a strukturális változások még mindig elmaradnak. A neológia útkeresésben van, öndefiníciójának kialakítása, nemzetközi beágyazottságának megteremtése nem tűnik egyszerű feladatnak. Az ortodoxia háza táján lassú leépülés tapasztalható. Háborús és a háború utáni generációk elmúlása, a fiatalok felé való bezárkózás és a vezetés hiánya mind vallási, mind világi oldalon az ortodoxia Dob utcai központját zarándokok központjává teszi, helyi tagok vagy érdeklődők nemigen jelentkeznek. Mindeközben az EMIH a vallási és a közösségi életben is igyekszik újítani. Felújításra kerül az Óbudai Zsinagóga és visszanyeri vallási funkcióját, fesztiválok indulnak, zsinagógák kerülnek kialakításra, érdekképviseleti szervek és szegénykonyha alakul, miközben folytatódnak az immár évtizedes hagyománnyal bíró programok és aktivitások is. A szabad szemmel is jól látható, illetve a sajtóban nagy nyilvánosságot kapó EMIH-es tevékenységek a Mazsihiszt is arra sarkallják, hogy „felvegye a kesztyűt”, több-kevesebb sikerrel. Miközben zsinagógák újulnak meg és egyre nő a közösségi programok száma, a zsinagógák látogatóinak és a hitéletben aktívan résztvevők számában csak lassú növekedés tapasztalható. Magyarázatot erre a régen várt és fontos zsidóságkutatás eredményei is csak részlegesen adnak. Egy bizonyos, a régi módszerek egyre kevésbé működnek, minden közösségnek feladata újabb és újabb irányokat találni a hazai zsidók megszólítására. Talán az egyik legnagyobb változás az oktatás területén történik, melyben vannak jó és kevésbé jó fejlemények. Miközben a Lauder és a Scheiber iskolák népszerűsége szinte töretlen, az immár MAOIH által működtetett Wesselényi utcai iskola „lélegeztető gépen van”. Az űrt a Chábád mozgalom gimnáziuma kívánja betölteni, mely jól kiegészíti az EMIH már korábban megindított és sikeresen működő óvodáját és általános iskoláját. Az új évezred második évtizede a politikai életben is pozitív változásokat hozott, miután Magyarország és Izrael viszonya korábban soha nem tapasztalt minőségűvé fejlődött. Az izraeli kormányfő többnapos látogatása Budapesten, majd az ezt követő magyar miniszterelnöki vizit tovább erősíti a két ország stratégiai szövetségét. Szükség is van hasonló szövetségekre, hiszen a zsidó állam az új évezred második évtizedében sem mentes a konfliktusoktól. Egy sikeres, több éve Gázában fogva tartott fiatal zsidó katona kimenekítése reményt adhatna az ország lakói és a nemzetközi zsidó világ számára, azonban 2012-ben, válaszul az övezetet uralma alatt tartó Hámász rakétatámadásaira, Izrael megindítja újabb katonai hadműveletét irányított célpontok ellen. A konfliktus sokáig húzódik és annak csak nemzetközi békítő folyamat vet véget. Az új amerikai elnök figyelemre méltóan Izrael-barát politikája és nem-konvencionális diplomáciai megoldásainak eredményeképpen 2017-ben az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, fél évvel később pedig a Golán-fennsíkot Izrael szuverenitása alá helyezi. A döntések, bár kavarnak némi politikai vihart, a szkeptikusok által vizionált harmadik intifáda elmaradt, a világ megbékélt az új szituációval. FELADATOK, KIHÍVÁSOK, JÖVÕKÉP 30 év hosszú idő. Sok mindent történt, sok mindent megcselekedtünk, sok mindent elértünk, de feladat maradt bőven, hiszen volt egy momentum, valamikor a kilencvenes évek elején, melyet valahogy mégis jobban ki lehetett volna használni. Sokan sokat tettek, jó szándékkal, konstruktivitástól vezérelve, azonban, úgy tűnik, még többünkre volna szükség ahhoz, hogy a közösségben rejlő potenciált, az ősök által ránk hagyott örökséget még sikeresebben hasznosítsuk. 30 év alatt sok-sok ezren kerültek ki a zsidó iskolákból, a nyári táborokból, olyanok, akik első kézből kaptak „ízelítőt” a zsidóságból. Vajon sikerült meggyőző és hiteles képet kialakítanunk annak érdekében, hogy kellően attraktív legyen őseink hite a jövő generáció számára? Az alapokat megteremtettük, de dolog maradt bőven. Így tehát az a kérdés, hogy miként sikerül a következő generációt is bevonni ebbe a munkába és „kifaragni” a jövő vezetőit. 2019 SZEPTEMBER | egység 13