Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-01-01 / 114. szám
SMÚZ | HÍREK egység | 2019 JANUÁR 4 FORRÁS: ZSIDO.COM/HIREK egység | 2019 JANUÁR 4 IZRAEL HIVATALOSAN IS ELHAGYTA AZ UNESCO-T ORBÁN VIKTOR NETANJAHUVAL TÁRGYALT A BRAZIL ELNÖK BEIKTATÁSÁN 2019. január 1-én, 69 évvel csatlakozása után Izrael hivatalosan is kilépett az ENSZ kulturális és tudományos szervezetéből, miután az évek óta az egyoldalúan Izrael-ellenes küzdelem fő helyszínévé vált. A kilépésről még 2017 októberében határozott Ben jámin Netánjáhu miniszterelnök, közvetlenül az után, hogy az USA bejelentette távozását. Az amerikaiak tagsága különösen fontos az UNESCO számára, mert éves költségvetésének nagy százaléka tőlük érkezik. Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete úgy fogalma zott, az UNESCO „folyamatosan átírja a történelmet, többek között semmisnek tekinti a zsidó nép és Jeruzsálem közötti köteléket. ... Nem leszünk tagja egy olyan szervezetnek, amely szándékosan ellenünk dolgozik.” Az ENSZ megpróbálta javítani a helyzetet, amikor kinevezte a zsidó származású Audrey Azoulay-t az UNESCO élére, aki azonban kevés eredményt tudott felmutatni, és vezetése alatt alapvetően nem változott meg a szervezet politikája. A 2019 elején Jeruzsálem ben tartandó V4- Izrael csúcstalálkozóról is tárgyalt Or bán Viktor magyar és Ben jámin Netanjahu izrae li miniszterelnök Brazíliavárosban. Or bán és Netanjahu Brazília új elnökének, a még októ ber ben megválasztott Jair Bolsonarónak a beiktatási ün nepségén vettek részt január 1-jén. A két miniszterelnök áttekintette a magyar-izraeli kapcsolatok aktuális kérdéseit és egyetértettek abban, hogy a következő időszakban szorosabbra fűzik a magyar-izraeli biztonságpolitikai és védelmi együttműködést – közölte a magyar miniszterelnök sajtófőnöke. A Times of Israel beszámolója szerint a magyar miniszterelnök tájékoztatta Netanjahut arról a folyamatról is, melyben az EMIH nemzetközi szakértők bevonásával megújítja a Sorsok Háza kiállítási koncepcióját. Netanjahu és felesége egy zsinagógába is ellátogatott, ahova Bolsonaro is velük tartott. „Fehér Barnabás igazi kultikus figura volt, aki hűségesen őrizte évtizedeken át a mádi zsinagóga kulcsait” – fogalmazott Frank Mariann, a mádi Cso darabbik Útja Fogadó kul tu rális központ vezetője. A Mensch Alapítvány tolerancia díjával ki tüntetett férfit január 5-én éj jel érte a halál. A Mádon megfordult látogatók örömmel hallgatták Bar - na bácsi komoly tények kö zé ágyazott régi anekdotáit, amelyeken keresztül nemcsak a zsinagóga történetét, de a környék történelmét, a zsidók és nem zsidók együttélésének históriáját is meg ismerhették. Munkája elismeréseként Sólyom László köztár sasági elnök a Sándor palotában fogadta Fehér Bar na - bást, Izrael Állam korábbi nagykövete, Ilan Mor pedig izraeli utazásra vitte. 2017-ben az EMIH em lékplakettel tüntette ki a meggyengült egészségi álla pota miatt visszavonuló Barna bácsit. Emlékéből fakadjon áldás! ELHUNYT FEHÉR BARNABÁS Megemlékezés a gettóról: „AZ AKKORI MAGYAR KORMÁNY FELELŐSSÉGE VITATHATATLAN” Január 17-én az EMIH megemlékezést tartott a gettó felszabadulásának 74. évfordulója alkalmából a Budapesti Gettó Emlékfalnál. A közel 100 iskolás diák jelenlétében megrendezett megemlékezésen Oberlan der Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője arról beszélt: A holokauszt üzenete a mai napig érvényes: nem szabad gyűlölni a másik embert. Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a diákok felé fordulva azt mondta: „Tietek a jövő, azonban a mi dolgunk felkészíteni titeket a múltunkból és hibáinkból, hogy ilyen borzalom többé ne történhessen meg.” Be szédében hangsúlyozta azt is, hogy az akkori magyar kormány felelőssége vitathatatlan és őket terheli a zsidók deportálása és meggyilkolása. Molnár Andorné, Klári néni, a gettó és a holokauszt túlélője elmesélte, hogy 17 éves korában hurcolták el a gettóba, ahonnan először Diósgyőrbe, a gyűjtőtáborba szállították,majd az auschwitzi haláltáborba deportálták családjával együtt. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kádist, gyászimát mondott a gettóban elhunytak emlékére és az összegyűlt közönség meggyújtotta az emlékezés mécseseit.
