Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-09-01 / 122. szám

2019 SZEPTEMBER | egység 7 2019 5 7 7 9 András-Lévai Katalin „Hogyan jöttem rá, hogy zsidó vagyok?” interjú-sorozata. 1987. szeptember 14. és 1989. szep­tember 14. között több lépésben helyreállt a diplomáciai kapcsolat Izraellel, ami ugyancsak hozzájárult a zsidó emocionális öntudat feltá­madásához. Az 1980-as évek köze­pén – közel 40 éves szünet után – sor kerül az első kísérletre egy autonóm zsidó politika kialakítására is Ma­gyarországon. Egy magát Salomnak nevező zsidó csoport a demokrati­kus ellenzék illegális kiadványában nyílt levelében politikai programot tett közzé, amelyik nyíltan kritizálta a kommunista állam egyházi és ki­sebbségi politikáját. Ebből a bíráló levélből nőtt ki a Magyar Zsidó három számot megélt ellenzéki politikai fo­lyóirata (1987–1988) – Gadó György egy személyben írt és kiadott lapja –, amely éles kritika alá vette a politikai viszonyokat, de bírálta a hivatalos hitközségi vezetést is. KIALAKULÓ SZERVEZETI HÁLÓ A rendszerváltás hajnalán – 1988 no­vemberében a Magyar Tudományos Akadémia budavári dísztermében – első alternatív zsidó szervezetként megalakult a Magyar Zsidó Kul­turális Egyesület (Mazsike), amely egy-két évig igen jelentős szerepet ból nézve megerősödéséhez, hitéleti fellendüléshez vezetett. Olyan vidéki városokban is újraalakultak hitközsé­gek, ahol hosszú ideig nem élt beval­lottan zsidó család. A neológ és ortodox hitközségek kikényszerített egysége, a MIOK a rendszerváltás után megszüntette önmagát (1990. december 9.) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségévé (Mazsihisz) alakult át. Néhány évig zsidó felekezeti csúcsz ­szervként ez a testület képviselte egye­düliként a zsidóság érdekeit a magyar állam, a társadalom, a (keresztény) egyházak és a külföld felé. (Elnöke előbb Héber Imre, majd Feldmájer Péter, ügyvezető igazgatója – hosszú évtizedekig – Zoltai Gusztáv volt. 1994 és 2000 között a Mazsihisz élén dr. Schwei tzer József személyében országos fő rabbi állt, ezt az új tiszt­séget, a Mazsihisz közgyűlése hozta lét re.) A Mazsihisz korábbi orto dox tagozata (megkülönböztető mó don a neológia hitközségnek, az orto­doxia szent községnek nevezi magát) Magyarországi Autonóm, Orthodox Hitközség néven 1994-ben önálló szervezetté vált, de még közel 25 évig, teljes önállósodásáig, a Mazsi­hisz része maradt. (Az ortodoxia első elnöke Fixler Herman, főtitkára Herczog László, rabbija pedig az iz­raeli Hoffmann Áron volt.) ALTERNATÍV ÚTVONALAK A lassan függetlenedő ortodoxok mellett már 1989-ben (az Amerikai Egyesült Államokból érkező) Ober­lander Báruch rabbi vezetésével a hászid Chábád-Lubavics mozgalom is megtelepedett Magyarországon, amely – korszakunk vége felé – lét­rehozta saját intézményeit: zsinagó­gákat, óvodát, elemi és középiskolát. 2004-ben – végleg megtörve a Mazsi­hisz monopóliumát – megalakult a Chábád-Lubavics támogatásával az országos hatáskörű Egységes Ma­gyarországi Statusquo Ante Izraelita Hitközség (EMIH). A kommunista rendszer 1989. évi bukása után jó néhány zsidó vallá­si, oktatási, kulturális és politikai intézmény kelt új életre vagy került megalapításra. 1995-ös adatok sze­játszott a közéletben, a zsidó kulturá­lis értékek őrzésével és terjeszté sé vel; lehetővé téve az aktivitást, a ma gyar­zsidó kettős identitás ki nyil vánítását a hitközség keretein kívül is. Lévén a Mazsike elsősorban a magyaror­szági zsidóság túlnyomó többségét alkotó szekularizált csoportosulások tetőszerve számos későbbi konflik­tus (a hitközségi szervezetekhez, re formmozgalmakhoz való viszony, meg osztott identitás, vallásosok kont ra világiak stb.) csírái már ekkor fel lelhetők működésében, ami a ma is fennálló egyesület fokozatos tér­vesztéséhez, a hitközségi szervezet továbbéléséhez, bizonyos szempont­rint Magyarországon 43 zsinagóga és imaház üzemelt, ebből 23 Buda­pesten, 20 pedig vidéken. Budapes­ten él nemcsak az ország, hanem Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége: 23 működő zsinagóga és imaház mellett egy egyetem (az 1877-ben alapított Országos Rabbi­képző Intézetből 2000-ben létrejött OR-ZSE), több iskola és óvoda, egy kórház, két szeretetotthon és számos temető volt az izraelita felekezet birtokában vagy befolyása alatt. A rászorulók rendszeres pénzbeli segít­ségről a Joint segítségével 1990-ben létrehozott Zsidó Szociális Alapít­vány gondoskodott. A rendszerváltást követően meg­erősödtek a különböző felekezeti szervezetek, civil és ifjúsági egyesü­letek, kulturális, oktatási és a sporté­let, magyar-izraeli baráti társaságok alakultak. 1990. április 1-től újból engedélyezett az 1948-ban betiltott Magyar Cionista Szövetség (1990. április 1.), amely mindmáig képvi­seli és népszerűsíti a cionista elve­ket. A Nők Nemzetközi Cionista Szö vetségének (WIZO) budapesti iro dája jótékonysági, kulturális és tár sadalmi tevékenységet fejt ki. Bu dapesten található a Zsidó Világ­kongresszus Kelet-európai Irodája is. Rajta kívül több külföldi székhe­lyű szervezet is képviseletet nyitha­tott Magyarországon, mint például a Joint vagy a kivándorlókat segítő Szochnut Iroda. KÖNYV- ÉS LAPKIADÁS Tucatnyi kiadványt jelentetett meg az 1989-ben létrejött Makkabi Ki­adói Kft., a rendszerváltás utáni Ke let-Közép-Európa első zsidó könyv kiadója. Színes képet mutat a magyarországi zsidóság új életre kelt sajtója: 1997-re 17 lap jelenik Az elején: Oberlander Báruch rabbi 1989-ben

Next

/
Thumbnails
Contents