Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-08-01 / 121. szám
KILE | EMLÉKEZÉS egység | 2019 AUGUSZTUS 18 HELLER ÁGNES ÉLETE Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. – Balatonalmádi, 2019. július 19.) Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár. Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései voltak. 1986-tól 25 éven át tanított New Yorkban a New School for Social Research egyetemen. Zsidó származású polgári családban született. 15 éves volt, amikor elkezdődtek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszítette; ő az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg. A háború befejeződése után nélkülözésben és nyomorban éltek, édesanyja az éhezés elől beadta a fiatal lányt a szegedi zsidó árvaházba, ott ismerkedett meg a cionista mozgalom képviselőivel. A cionista mozgalomban aktív szerepet töltött be. Harcolt az ellen a nézet ellen, hogy a „kommunisták a cionizmust nacionalista ideológiának tekintették.” Felsőfokú tanulmányokat folytatott Budapesten magyar–filozófia szakon. 1951-ben kapta meg magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelét. A Budapesti Iskola megalapítójának, Lukács Györgynek lett a tanítványa az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963 között Heller középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben megszerezte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult. Tanított a berlini egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a torinói egyetemen, a São Pauló-i egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban. Ez utóbbi állását még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője maradt. 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. KITÜNTETÉSEK Lessing-díj, Hamburg (1981); Hannah Arendt professor of Philosophy, Bréma , (1995); Széchenyi-díj (1995); Díszdoktor, Melbourne , (1996), Buenos Aires , (1997); A Magyar K öztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004); Európai Parlament Olasz Szekciója kitüntetése (2004); Firenze város kitüntetése (2004); Pro Scientia aranyérem (2005); Sonning-díj (2006); Hermann Cohen-díj (2007); Víg Monika-díj (2007); Mazsike Várhegyi György-díj (2007); Budapest díszpolgára (2008); Goethe-érem (2010); Concordia-díj, Bécs (2012); Carl von Ossietzky-díj (2012); Díszdoktor, Innsbruck , (2015); Manès Sperber-díj (2018); Posztumusz: Nemzetközi Friedrich Nietzsche-díj (2019) (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Heller_%C3%81gnes - cite_note-35) esély a kormányváltásra. Ám ebben az utolsó interjúban finomított álláspontján arról, hogy a Jobbikból lehet-e „konzervatív, közép-jobboldali párt Magyarországon”: amiért túlélte a holokausztot, ahogy azt egyszer egy hanukai ünnepségen mondta „Igenis bűntudatom van amiatt, hogy életben maradtam. Ez nem múlik el. Erről beszéltem Frankfurtban is, ahova egy Anne Frank társaság hívott el. Közöttünk alig van pár hónap, egyidősek lennénk. Ha ő is januárban szabadulhatott volna fel, mint ahogy én, akkor most ő is itt lehetne. Mindössze két hónapon múlhatott 74 év különbség... Ezen gondolkozzon el egy kicsit, és akkor talán megérti, miért is hatódom meg Anne Frank kapcsán. Az utóbbi évtizedekben ez az érzés különösen erős bennem. Az ember nem igazán siratta meg a halottait, mert olyan mértékben örült annak, hogy ő él.” 2019-ben a Balatonban úszás közben érte utol a halál. A Kozma utcai zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékéből fakadjon áldás. „Én korábban azt gondoltam, hogy a néppártosodás felé tartó Jobbiknak van egy sansza erre. De alighanem tévedtem. Most lehet, hogy Márki-Zay Péter csinál egy konzervatív pártot. Ez ma életfontosságú kérdés, hogy legyen egy erős jobbközép, konzervatív párt itthon.” „A BÛNTUDAT NEM MÚLIK EL” A Neokohnnak adott interjúban a riporter arról is kérdezte a filozófust, hogy a mai napig bűntudata van-e,
