Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-07-01 / 120. szám
egység | 2019 JÚLIUS 32 ÉCESZGÉBER Lecsapnak a világmegváltó cenzorok A KONZERVATÍVOKRA Mindig úgy a legkönnyebb visszaélni a hatalommal, ha azok, akik így tesznek, azt hiszik, hogy a jó ügy érdekében cselekszenek. HAJDÚ TÍMEA ÍRÁSA Ezzel lehetne legjobban jellemezni a modern közösségi hálók tulajdonosait. A Twitter, a Facebook és a YouTube milliárdos urai mind ugyanabban a faluszerű szilícium-völgyi világból érkeznek, ahol az örökké változó progresszív világnézet az uralkodó. Már évek óta tart az az állapot, hogy a tech cégek arra hivatkozva, hogy ők magáncégek, egyre több nekik nem tetsző tartalmat tüntetnek el a közösségi oldalakról. Ők „tartalomszűrésnek” nevezik azt, amit a posztmodern korszak előtt szimplán cenzúrának hívtak. A Google és a Facebook a világ digitális reklámbevételének 84%-át tartja a kezében. A Statista adatai szerint 2018-ban a Google-nek 136 milliárd dollár volt a bevétele, ami kevés híján Magyarország GDP-jének felel meg. Egyes politikusok már azt lebegtetik, hogy a cégeket fel kellene darabolni. Trump is jelezte, lehet, hogy trösztellenes intézkedéseket kellene bevetni ellenük. A Google kezében van a YouTube, a Waze és az Android is. NE LÉGY GONOSZ A cég gyakorlatilag a nyugati világ nagy részéről tudja, mit néz, hová megy, kivel beszél, kinek dolgozik, kivel levelezik. A történelem során egyetlen hatalom sem rendelkezett ekkora befolyással. S úgy tűnik, mindez nem elég. A Google, amelynek egyik első szlogenje a „ne légy gonosz” volt, úgy tűnik, az emberek gondolkozását is befolyásolni akarja. A mostani botrányok a Google tulajdonában levő You-Tube-ot érintik. A videómegosztó sokáig nem volt több, mint amatőr táncvideók és rajongók által összevágott filmes montázsok gyűjtőhelye. Aztán megszülettek a You tuberek, a szórakoztatóipar legújabb egyperces sztár jai, majd megjelentek az alternatív médiumok képviselői podcastjeikkel, online hírműsoraikkal. Ma már egy amerikai híradó nézettsége csak akkor éri el a 2 milliót, ha valami különleges esemény történik. Viszont az online térben megjelenő kommentárok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A nagy nézettséggel szponzorok és befektetők jelentek meg. A YouTube sokáig nem tett semmit a növekedő csatornák ellen, aztán eljöttek a 2016-os választások. Trump győzelmének nagy bűnbakja az internet lett. FOKOZOTT ÉBERSÉGET! A Breitbart tavaly nyilvánosságra hozott egy videót, amelyben a Google legfőbb vezetői beszélnek a dolgozókhoz a választás után. Szergej Brin, a társalapító, elfulladó hangon fejti ki, mennyire sértő számára a választás, és mennyire megrázta az eredmény. Majd azt is hozzáteszi egy dolgozói kérdésre válaszolva, hogy többet kell tenniük mostantól, több „éberségre” lesz szüksége a cégnek. Az egyik felsőbb vezető azt is kifejti, hogy Trump megválasztásának oka a szavazók idegengyűlölete volt. A videó megerősíti, ami eddig sem volt titok: a Google teljes vezetése és dolgozóinak nagy része ugyanazt a baloldali ideológiát osztja. Így talán nem lehet csodálkozni, hogy az elmúlt két és fél évben beindult a konzervatív tartalmak cenzúrája. Minden azzal kezdődött, hogy a hirdető cégek panaszolni kezdték, hogy a reklámjaik „sértő” tartalmak előtt jelennek meg. A YouTube pedig bevezette, hogy egy tel jesen szubjektív lista alapján kiválogassa azokat a vi deókat, amelyek nem megfelelőek arra, hogy reklám mehessen előttük. MI KELT GYÛLÖLETET? Olyan népszerű csatornák voltak az első áldozatok, mint a PragerU, amely rövid konzervatív nézőpontú oktatóvideókat tölt fel. A YouTube több mint 100 videójukat láthatatlanná tette a külső nézők számára, több videójukat pedig a Facebook egyszerűen letörölte, mivel egy felhasználó „gyűlöletbeszédnek” jelölte meg őket. De számtalan konzervatív vagy középvonalas csatorna videóit egyszerűen átsorolták olyan kategóriába, hogy ne kapjanak a nézettség után reklámbevételt. A YouTube június elején hivatalos blogján jelentette be: nagy tisztogatásba kezd, hogy eltüntesse a „gyűlöletkeltő” tartalmakat. Csakhogy az Egyesült Államokban nincsenek olyan jellegű gyűlöletbeszéd-törvények, mint Európában. Így az, hogy mi számít gyűlöletnek, azt a cég programozói dönthetik el.
