Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-07-01 / 120. szám

JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2019 JÚLIUS 14 egység | 2019 JÚLIUS 14 adóévet megelőző évben elért nyers bevétel. Az I. foku kivető hatóság az adóalapot az 1948. évben elért nyers bevétel alapulvételével állapitotta meg, ennélfogva tehát az adóalapja méltányossági alapon nem csökkenthető. Minthogy azonban az együttes kereseti és jövede­lemadó alapja az adóévben tényleg elért nyers bevé­tel, adózón félévenként jogosult adójának végleges megállapitását kérni, illetve abban az esetben, ha a már hivatkozott törvényhely értelmében I. félévi nyers bevételéről bevallását beadta, az adóhivatal nyers bevételének leszámolását foganatositani fogja... Budapest, 1949. évi szept. hó 23n. Ezzel párhuzamosan igyekeztek a víz és csatornadí­jakat is mérsékelni. Erről tanúskodik egy 1946. októberi levél, melyet Kővágó József főpolgármesternek címez­tek (és amelyet megkapott másolatban a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság is). Ebben a fürdők „közegészségügyi és idegenforgalmi” hozzájá­rulásukra való tekintettel kérik a csatornadíj eltörlését. HÉTKÖZNAPI PROBLÉMÁK Amikor a mikve túl forró volt... A puszta számok mellett néhány érdekes levél is bete­kintést ad a mikve aktív működésébe. Például eseten­ként túl forró volt víz, ahogy az egy 1948. október 14.-i panaszos Jegyzőkönyvben áll: „...dacára annak, hogy én jómagam foróvizü mikve-hoz vagyok szokva, olyan forró volt a víz, hogy semmikép­pen sem tudtam bemenni. Reklamációmra a gépész azt mondta, hogy a másik bazin nem olyan forró menjek oda, abba szintén elég forró volt és közben az általam for­rónak talált mikvet hideg vizzel keverték. Mikor a mikveba jöttem ott láttam ülni egy férfit, akitől megtudtam, hogy rosszul lett, ugy vélem, hogy a forró víztől lett rosszul.” Amikor tisztasági problémák voltak... Néha a fenntartónak akadt gondja a tisztasággal, ahogy az a Budapest Izr. Hitközség Orth. Tagozata titkári hi­vatalának főtitkára egy 1952. március 17-es, a „Rituális Fürdő Dolgo zóinak” címzett leveléből kiderül: Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a fürdő dolgozói – kevés kivétellel – egyáltalán nem, vagy csak erősen kifogásol­ható formában végzik el a munkájukat. Különösen az I. osztályu női fürdőben a fülkék és ká­dak erősen el vannak hanyagolva, az előző este a kádból kicsurgott víz még másnap délelőtt is, tócsákat képezve, ott van a fülkében. Ebből kétségtelenül megállapitható, hogy a kádmosónők a rájuk tartozó munkát nem végzik el. Felhivjuk figyelmüket, hogy a fürdőt rendszeresen el­lenőrizni fogjuk és amennyiben ismételt esetben hasonló anomáliákat tapasztalni fogunk, ugy az – ugy a kád­mosóra, mint a munkát ellenőrizni tartozó felügyelőnőre – komoly következményekkel fog járni... Ezután fellebbezések és elutasítások sora következett egészen 1949-ig. HATÁROZAT. A székesfővárosi pénz ügyigazgatóság a VII/A ker. adóhivatal 6597/1949 sz. fizetési meghagyását, [melyben] fellebbező terhére az ideiglenes átalá­nyösszeg megállapítása során 1949. évre 36.000 Ft. alap után 1.440 Ft, együttes kereseti és jövedelemadót állapított meg, a kellő időben beadott fellebbezése folytán felülvizsgálta és annak eredményéhez képest a fellebbezésnek helyet nem ad. INDOKLÁS: Fizetésre kötelezett adózón fellebbezésében azt vitat­ja, hogy a Budapesti Aut. Izr. Hitközség által a Bu­dapest VII. Kazinczy u. 16. sz. a. fenntartott rituális fürdőből származó nyers bevétel nem adóköteles, mivel a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott alapszabályok értelmében a hitközség ennek fenntartását kötelezettségükké tette s az merő­ben vallási intézmény. Ez a kifogás nem alapos. Az együttes kereseti és jövedelemadóra vonatko­zó törvényes rendelkezése végrehajtása tárgyában kiadott 195.000/1948 VII. P.M.sz. rendelet 2 §. a. részletesen felsorolja azokat az alanyokat, illetőleg bevételi forrásokat, amelyek nem tartoznak az együt­tes kereseti és jövedelemadó alá. A Hitközség által fenntartott rituális fürdő a hivat­kozott rendelet 2. §.-ban mint mentes nincs felsorolva, ennélfogva tehát jogosan nem igényelheti a szóbalevő bevételi forrásból származó nyers bevételének együt­tes kereseti és jövedelem alól való mentességét. Adózó fellebbezése további részében a megállapí­tott adóalap csökkentését kéri. Ez a kifogás is alaptalan. A már hivatkozott tör­vényhely értelmében ugyanis az 1949. évi együttes ke­reseti és jövedelemadó ideiglenes kivetésének alapja az

Next

/
Thumbnails
Contents