Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-07-01 / 120. szám
SMÚZ | HÍREK egység | 2019 JÚLIUS 4 FORRÁS: ZSIDO.COM/HIREK KÖZEL EZER ÉRDEKLŐDŐ A ZSINAGÓGÁK ÉJSZAKÁJÁN Az EMIH zsinagógáiban (Budapesten és két vidéki helyszínen) és a „Rabbi a buszon” járaton közel ezer látogató vett részt a Múzeumok éjszakája programba szervesen beépülő Nyitott Zsinagógák Éjszakáján. Június 22-én éjjel a különböző helyszíneken a legváltozatosabb kérdésekkel találkoztak az előadók a kabbalától a kóserságon át a házaséletig minden témában. A Vasvári Pál utcai zsinagógában Oberlander Báruch rabbi, majd Megyeri András Jonatán várták a látogatókat. A legnagyobb érdeklődés a nemrég újból felavatott budavári zsinagógát övezte, ahol 20 perccel a nyitás előtt már sorállás volt. A 23.30-kor induló utolsó buszjáraton Kovács Gergely történész az út állomásai között a magyar zsi dóság történetét ismertette a honfoglalástól a kongresszusi szakadásig. Az Óbudai zsinagógában álltak meg, ahol kántor előadás és az első buszt kísérő Köves Slomó rabbi várta őket. FONTOS ÉPÍTÉSZETI DÍJRA JELÖLTÉK AZ OLASZLISZKAI EMLÉKKERTET NŐ A HOLOKAUSZT-TAGADÓK ARÁNYA A CHÁBÁD RABBIJA AZ ENSZ-BEN SZÓLALT FEL A NÖVEKVŐ ANTISZEMITIZMUS MIATT Az EMIH megbízásából készült, a Csodarabbik útjához kapcsolódó emlékhely megkapta az egyik legnevesebb nemzetközi építészeti és design díj Special Mention jelölését a Kulturális és vallási épületek, illetve emlékművek kategóriában, így a nevezők felső öt százalékába került – adta hírül az Octogon. A zsidó közösségnek emléket állító mű az S39 Hybrid Design (korábbi nevén Szövetség’ 39) és az Örökségvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. közös munkája. A hírről beszámoló építészeti portál értékelése szerint „az Olaszliszka egykori zsinagógájában kialakított emlékkert érzékenyen reflektál a Tokaj-Hegyaljáról elhurcolt zsidóság történetére. A megemlékezés-élmény megalkotására felkért designerek egy, az építészeti térbe integrált jelstruktúrát alkottak. [...] Az emlékezés lassú folyamat, az elmélyüléshez idő kell. Ennek lejátszódását támogatja az építészeti és művészeti konstrukció.” Érdemben nem változott az antiszemita elő - ítéleteket elfogadók ará nya a magyar társadalomban, de a holokauszt-tagadók és -re la - tivizálók aránya évről évre nő – derül ki a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából, a Medián Közvéleménykutató közreműködésével készített „Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban 2018” felméréséből. A TEV 2018-as évről készült monitoring jelentése alapján a tavalyi évben 32 antiszemita gyűlöletcselekményt regisztráltak, melyek közül 3 esetben személy elleni támadás, 10 rongálás és 19 gyűlöletbeszéd-cselekmény került megkülönböztetésre. Ez a szám kevesebb, mint az azt megelőző évben. A TEV hetedik alkalommal teszi közzé a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közreműködésével, azonos módszertannal készült éves felmérését, melyből kiderül, hogy a tavalyi évhez képest kimondottan pozitívan változott a magyar lakosság körében Izrael megítélése. hetében tartott megbeszélésen. Az eseményen, amit Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete szervezett, 90 ország képviselői, valamint az Egyesült Államok több száz zsidó közösségének küldöttei vettek részt. Yisroel Goldstein, poway-i Chábád rabbi, aki két hó nappal ezelőtt sérült meg egy antiszemita indíttatású, fehér felsőbbrendűséget hirdető férfi által elkövetett fegyveres támadásban, arról beszélt, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem egyben a civilizáció jövőjéért folytatott küzdelem „Önök mindannyian lehetőséget kaptak Istentől arra, hogy hassanak a világra. A Rebbe arra tanított, hogy miután az özönvíz után az emberek újra benépesítették a földet, Isten nekik adta Noé fiainak hét törvényét... ezek minden létező civilizáció alapkövét képezik.” Ezek azok az előírások, amiket a zsidó vallás szerint a nem-zsidóknak be kell tartaniuk, és amit a rabbi javaslatára az ENSZ-nek a mindennapok részévé kéne tennie. Elérkezett az idő, hogy „megnevezzük a gyűlölet és erőszak egész világon pontosan látható szökőárját” – mondta az ENSZ főtitkára, António Guterres a június utolsó
