Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-01-01 / 114. szám

2019 JANUÁR | egység 21 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT Most már érthető, hogy mi állt az indiai parókát engedélyező rabbik döntésének hátterében. Mivel a hajat nem a templomban, a bálvány jelenlétében vágták le, és nem áldozták fel a fent említett mó­dok egyikén sem, nem tekinthetjük áldozati tárgynak. A HAJVÁGÁSI SZERTARTÁS HINDU MOTÍVUMAI Az a kérdés még függőben van, hogy a hajat vajon áldozatnak szán­ták-e. Egyes vélemények szerint a haj vágás mindössze előkészület az is tenséggel való találkozásra. Ez ha­sonló a bibliai leprásságban szenve­dő ember (mecorá) hajvágásához. A hinduizmus szakértői szerint az is tenségnek felajánlott ajándék nem maga a haj, hanem az, hogy a hívők a szépségükből áldoznak a számára. A levágott hajjal a szépségükből is ve szítenek, és ez az áldozatuk. Ezzel válnak méltónak arra, hogy az isten­ség fogadja őket a templomban. A következő indokokkal lehet ezt alátámasztani: – A hajvágás nem a bálvány jelen­létében történik. – A hajat – mindenféle ceremónia nélkül – szemétgyűjtőbe dobják. – Nem mondanak imát a hajvágás közben. – A haj a tisztátalanság szimbólu­ma. – A haj hiánya megalázkodásnak és a szépség feláldozásának számít. EGY FRISSÍTÉS Úgy tűnik tehát, minden rendben van. Ha azonban tényleg ez lenne a helyzet, ez a cikk meg sem született volna. Semmi sem alkalmasabb arra, hogy írásra inspiráljon, mint egy jó kis vita! Mintegy 15 évvel ezelőtt Eljásiv rabbi mégis megtiltotta az indiai parókák használatát. Az a rabbi, aki korábban engedélyezte, néhány évvel később megtiltotta. Mi változott? Az új álláspont ki­alakulása körüli részletek egy kicsit homályosak. A londoni Dunner rab­bi elutazott Indiába, hogy megvizs­gálja az ügyet. Megkérdezte a szer­tartás résztvevőit, hogy mit miért tesznek. Arra jutott, hogy a haj ma­ga az áldozati tárgy és a hívők szá­mára a hajvágás vallásos ceremóni­ának számít. Eszerint a levágott haj tilalmas a számunkra, mint minden más, bálványnak feláldozott dolog. Miután Dunner rabbi beszámolt minderről Eljásiv rabbinak, ő új dön tést hozott. Amikor először vizs­gálta az ügyet, még azon a vélemé­nyen volt, hogy a haj levágásával csak felkészülnek a templomba való be lépésre, de Dunner rabbi beszá­molója után már úgy vélte, hogy a haj valódi áldozati tárgy. Eljásiv rabbi azonban sohasem publikált olyan reszponzumot, mely ben kifejtette volna, hogy mi­ért tiltott meg valamit, melynek kap­csán korábban az összes körülményt figyelembe véve ítélkezett megenge­dően. Vannak, akik úgy vélik, hogy a szi gorúbb álláspont az átlagember fel fogásán alapszik. A szakértők sze­rint nem a hajvágási szertartás a va­lódi áldozathozatal, a hívek a sa ját szépségükből adóznak a bálvány­nak, ahogyan azt feljebb kifejtet tük. Az átlagember azonban nem vallás­tudós, így nincs tisztában a ceremó­nia valódi jelentésével. Számára a ha ját levágó és konténerbe dobó hí vő áldozatot mutat be, még akkor is, ha a hindu papok ezt cáfolják. E felfogásnak azonban ellent­mond, hogy az indiai kultúrában a haj tisztátalannak számít, ráadásul a szertartás alatt nincsenek jelen papok, és imát sem mondanak. Ezen felül az a tény, hogy a haj­vágás a templomon kívül történik, még a laikusok számára is egyértel­művé teszi, hogy nem áldozatról van szó. Végezetül már csak egy kérdés maradt nyitva: indiai parókát ve­gyünk vagy sem? FOTÓ: INSTAGRAM

Next

/
Thumbnails
Contents