Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-05-01 / 118. szám
egység | 2019 MÁJUS 30 MISPÓHE | KONYHA egység | 2019 MÁJUS 30 MISPÓHE | KONYHA Tejjel-mézzel folyó finomságok A SÁVUOTI ASZTALON A hamarosan ránk köszöntő sávuot, vagyis a tóraadás ünnepe gasztronómiai szempontból a tejes ételek ideje. Ebben az esetben nem egy micváról, vagyis kifejezett tórai (vagy rabbinikus) parancsolatról van szó, hanem csupán egy minhágról, azaz szokásról, mely senkire nem vonatkozik kötelező érvénnyel, mégis sokan betartják. CHANA DEUTSCH ÍRÁSA MIÉRT ESZÜNK TEJESET? A tejes ételek fogyasztásának szokásával kapcsolatban számos különféle magyarázat ismert. Sávuotkor kapta meg a zsidó nép az Örökkévalótól a Tórát, melyben megtalálható a 613 parancsolat, köztük a kóserság törvényei. A Tórában leírt törvényeket azonban a zsidóknak meg kellett tanulnia, mielőtt alkalmazhatták volna őket. Amíg ez meg nem történt, addig elv-SVÜESZ A KARPFENSTEIN UTCÁBAN Bemutatjuk, hogyan folytak sávuot vagy ahogy pestiesen mondják: svüesz lakomái a régi Pesten. Spindler Évát kérdeztem: – Mi volt a menü? – Első este halkocsonya volt vacsorára. Érdekes módon akkor nem pontyot csináltak, hanem töltött csuká t, erre határozottan emlékszem. A fejénél körbevágták a bőrt, finoman, lassan lehúzták a farka felé, levették a húsát, meg a gerincét. A húsát megdarálták, tettek bele zsömlét, tojást. Talán hagymát is tettek bele. Jól megsózták, és visszagyömöszölték a bőrbe, aztán betették egy fazék vízbe, amiben volt hagyma meg bors és talán zöldpaprika, így főzték meg. Kivették, ráöntötték a lét, amiben mandula is volt, és kocsonyává fagyasztották. Utána két-háromujjnyi szeletekre karikázták, az volt este, vacsora előtt és másnap reggel, amikor hazajöttek a templomból. Anya csinált nagy mazsolás bárchesz okat. Rendes szombati étel volt, húsleves, hús, almaszósz. Sokszor volt liba, valószínűleg libasült volt ebédre első nap, második nap, gondolom, a maradék libasült. Csináltak csokoládétortá t, margarinnal, hogy lehessen enni belőle a hús után is. Flódni t is mindig készített anyu. Sütöttek ribizlitortát is. Mákliszt et állí tottak elő (vagy diólisztet), ami azt jelenti, hogy a mákot megdarálták, és 10 vagy 20 dekánként kevertek hozzá két kanál lisztet. Utána beletettek hat tojást (kikeverték egyben, nem kellett szétválasztani), 10 deka cukrot, összekeverték, megsütötték. A tetejére szórtak málnát, epret vagy ribizlit, mert az tavasszal még újdonság és különlegesség volt. – Akkor nem volt szokás tejeset enni? – Nem emlékszem, hogy ettünk volna tejeset, de lehet. Ha tejeset ettünk, akkor biztosan főztek tejfölös-ecetes krumplile vest és túrógombóc ot. A gombócot vagy prézlibe hempergették vagy narancsszósszal öntötték le. Rakott krumpli t is csináltak tejesen, az lehet, hogy volt egyik délben: rakott krumpli és alma pongyolában, édességnek. „Alma schlafrockban”, úgy is mond ták. Palacsintatészta-szerű keveréket kell készíteni: tojás, liszt, pici só, cukor, vanília. Az almát fel kell szeletelni vékony karikákra és belehempergetni ebbe a tésztába és olajban kisütni mind a két oldalát, majd vaníliás cukorral megszórni. ben sem állt fenn a lehetősége annak, hogy húsos ételt fogyasszanak, hiszen a kóser vágás és húsfeldolgozás törvényeinek elsajátítása komoly tanulási folyamatot igényel, míg a tejes ételekre vonatkozó törvények gyorsan elsajátíthatók és alkalmazhatók. Továbbá, mivel ez a nap szombatra esett, őseink még akkor sem tudtak volna azonnal kóser módon húst vágni vagy edényeket kóserolni, ha minden tudás máris a rendelkezésükre állt volna, ezért inkább tejeset ettek. A tejes ételek fogyasztása ezen a napon ahhoz a szerénységhez és alázathoz is köthető, amellyel az embernek a Tórát el kell fogadnia, melyet éppen ezen a napon kaptunk meg az Örökkévalótól. A Tórát emellett a hagyomány tápláló tejhez hasonlítja:
