Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-05-01 / 118. szám
2019 MÁJUS | egység 27 JUDAPEST ANNO | KILE csak rabbik választották volna, ám végül belátták, hogy a felsőházi rabbik nem csak a rabbikat, hanem az összes magyar zsidót képviselik, így az elektoroknak is vegyes összetételűnek kell lennie. 5 A két rabbi tehát a hazai zsidókat képviselte, de rajtuk kívül továbbra is több befolyásos zsidó származású ember volt tagja a felsőháznak: az újjászervezett felsőházban az első dr. Glücksthal Samu (1864–1937) ügyvéd lett, aki egyébként a hitközségi életben sem volt ismeretlen, például az ő kezében összpontosult a fővárosi zsidó iskoláinak legfelsőbb vezetése is.6 A JELÖLTEK A felsőházba jelölt rabbik nevét már egy jó ideje rebesgették, de hivatalos jelölésük csak egy nappal a választások előtt, 1927. január 5-én, egy szerdai napon történt meg. Az orthodoxia jelöltjei Grosz J. József (1870–1940) budai, Reich Jáákov Kop pel (1838–1929) budapesti, Ro senbaum Mózes (1864–1942) kisvárdai A neológok, illetve status quo hitközségek jelöltjei dr. Bernstein Béla (1868–1944) nyíregyházi status quo ante főrabbi, dr. Fischer Gyula (1877– 1944) és dr. Hevesi Simon (1863–1943) Dohány utcai főrabbik és dr. Lőw Im mánuel (1854–1944) szegedi főrabbi volt. A négy közül a legszélesebb támogatói tábort Hevesi rabbi tudhatta maga mögött: röviddel a választások előtt dr. Buday-Goldberger Leó (1878–1945) feleségével adott díszvacsorát, ahol Sándor Pál is megjelent sok más befolyásos alak mellett, és mindegyikük abbéli reményét fejezte ki, hogy pár nap múlva Hevesit ültethetik a felsőházba, „kiben a magyarság és zsidóság tökéletes harmóniában olvad össze”. 8 Hevesi népszerűsége pedig nem csak hitközségi berkekben hódított, hanem jóval azon túl; Csernoch János (1852–1927) esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás például azt mondta dr. Spiegel Ármin (1883–1945) esz tergomi főrabbinak, hogy „el sem tudja képzelni, hogy más lehessen a zsidóság felsőházi képviselője, mint Hevesi Simon.” 9 VÁRATLAN FORDULAT A JELÖLÉSEK KÖRÜL Szerda délelőtt, az orthodoxia jelölése a várakozásoknak megfelelően lezajlott a Dob utcai hitközségi székházban, viszont váratlan dolog történt a másik két irányzat jelölésén a Szalay utcában, az ügyvédi kamara székházának kibérelt dísztermében. A 13 tagból álló jelölőbizottság nyolc tagja az utolsó pillanatban kiszavazta Hevesit a jelöltek közül. Hevesi rabbi „kizárására” pontos magyarázat nem született, egyesek szerint attól féltek, hogy ha Hevesi neve a szavazólapra kerül, akkor verhetetlen ellenfele lesz a neológia jelöltjeinek, és ezzel kellemetlen helyzetbe hozták volna a rangidős Lőw rabbit – mások szerint semmilyen kellemetlen helyzet nem állt volna fel, hiszen Sándor képviselő a rabbik felsőházi tagságát Hevesi személyére találták ki... 10 Amikor elterjedt a kizárás híre, tömegek vonultak a Síp utcai székházhoz, hogy kifejezzék felháborodásukat. A hitközség elöljárósága rendkívüli értekezletet tartott, ahol sokan éles szavakkal bírálták a jelölőbizottság eljárását. Megkezdődtek a kombinációk, hogy kik buktatták el a favoritot. Sokféle és Strasser Salamon (1863–1952) deb receni főrabbik voltak;7 közülük utóbbi hármat jelölték, mely jelölés inkább formális volt, mert az orthodoxiában – a jelöltek is egymás között – egyetértettek abban, hogy az irányzat aggastyán tudósát, Reich főrabbit válasszák meg. Reich Koppel főrabbi Talmud-kötettel Hevesi Simon neológ főrabbi Lőw Immánuel főrabbi társaságban sétál Szegeden A Parlament 1935-ben
