Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-05-01 / 118. szám
Elgáncsolt, célba ért és kizárt rabbik TIZENHÁROM ÉV A FELSŐHÁZBAN Miközben a magyar törvényhozás numerus clausus-t szavazott meg és egyre erősödött a mindennapokat átszövő antiszemita propaganda, 1927-ben, mondhatni, szinte az egész világ meglepetésére rabbikat hívtak a magyar felsőházba. A téma globálisan is érdekfeszítő, de most a hitközségek szintjén járjuk kicsit körbe a jelöléseket, választásokat, majd a kizárást, melyek nem voltak vitáktól és intrikáktól mentesek. CSEH VIKTOR ÍRÁSA AZ ORSZÁGGYŰLÉS CSÚCSA A mohácsi csatát követően kialakult a felső- vagy másképpen főrendi tábla, melyben az ország elitje, a - katolikus - főpapság és a főurak tömörültek. A tagok száma ekkoriban meghaladta a 750 főt is. 1867- tői főrendiház lett a neve, viszont a kornak megfelelő átalakítása csak 1885-ben történt meg, miközben a létszáma egy részről csökkent, míg más szempontok alapján bővült; az 1890-es években a tagok száma 360 fő körül mozgott. 1918. november 18-án a felsőházi üléseket berekesztették, így a gyakorlatban ugyan nem szűnt meg, de teljesen szünetelt a működése, egészen 1926. november 15-ig, amikor felsőház néven megkezdte működését az országgyűlés krémjének szervezete.1 ״ÖKÖLNYI BETŰKKEL..." Az országgyűlés csúcsának újjászervezésével felmerült a kérdés, hogy mi legyen az izraelita felekezet képviseletével, melyet egyébként már 1885-ben támogatott a képviselő-testület, de végül a főrendiház leszavazta - viszont, Tisza Kálmán (1830-1902) miniszter egy titkos megállapodás értelmében két zsidó származású embert, dr. HirschlerIgnác (1823-1891) szemészorvost és Sváb Károly (1828-1911) országgyűlési képviselőt, földbirtokost, így is a főrendek közé juttatott, akiket aztán még többen követtek, igaz, ők hivatalosan nem a zsidókat képviselték.2 Az ״izraelita” 1895 óta volt bevett felekezet, így elméletben legalább akkortól kezdve, a hitközségeknek is jutott hely a felsőházban, de csak elméletben. Az elv gyakorlatba ültetésének lehetőségéről csak 1925-ben kezdődtek újra a tárgyalások, így például arról is, hogy egy vagy két taggal képviselhetné magát a hazai zsidóság.3 A rabbik felsőházba kerüléséről állítólag Sándor Pál (szül.: Schlesinger; 1860-1936) országgyűlési képviselő győzte meg gróf Bethlen István (1874-1946) miniszterelnököt az alábbi megjegyzésével: ״Tudod-e, kegyelmes uram, hogy mit jelent, ha Magyarország, mely eddig csak arról volt híres, hogy numerus clausus hazája volt, egyszerre csak arról lesz nevezetes, hogy rabbit delegál a felsőházba? [...] akkor ez holnap ökölnyi betűkkel fog megjelenni a külföldi világsajtóban, és különösen Amerikában, mert ez azt fogja jelenteni, hogy a rabbik felsőházi tagságával Magyarország példát mutatott a liberális törvényhozásnak.”4 KÉT RABBI MEGY A FELSŐHÁZBA 1926 késő őszén végre döntés született: a felsőházba két rabbi delegálható, az egyik a hazai orthodox, míg a másik a neológ és status quo ante irányzatok tagjait fogja képviselni. Az első elképzelés szerint a tagokat 26) egység I 2019 MÁJUS Gróf Bethlen István miniszterelnök Horthy kormányzó felesége társaságában
