Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-05-01 / 118. szám
2019 MÁJUS | egység 17 TÖRTÉNELEM | JIDDISKÁJT pezi). A szertartást vezető rabbi táleszba burkolózik, mellette tóraszekrény, benne tóratekercs, valamint egy kupac könyv és örökmécses látható. Jobb oldalról a jegyespár érkezik, áldozatot visznek a Szentélybe, mellettük láthatjuk a bimán (tóraolvasó emelvény) nyugvó tóratekercset. Nem messze ettől a jelenettől két, beszélgetésbe merült zsidó alakja figyelhető meg. EKLÉZSIA ÉS ZSINAGÓGA A zsidóság és a Notre Dame további kapcsolatát a középkori művészet egyik ismert allegóriája képezi: két nőalak, Eklézsia és Zsinagóga, akik természetesen szintén megjelennek a székesegyház homlokzatán. Előbbi, a katolikus egyház képviseletében büszke, nemes, királynői jelenség, utóbbi, a zsidókat szimbolizálva, lehajtott fejű, tekeredő kígyóval eltakart szemű alak, kezében törött jogar, valamint az ujjai közül kicsúszó kőtáblák. fejükön pedig csúcsos kalapot hordjanak. A zsidók kiűzésének és vagyonuk elkobzásának gyakorlata a IX. Lajost követő francia királyok uralkodása alatt is folytatódott, és csak évszázadokkal később vált biztonságossá számukra a franciaországi letelepedés, amikor a növekvő francia királyság olyan területekre is kiterjedt, ahol a korábban kiűzött franciaországi zsidók alapították meg új közösségeiket és élték mindennapjaikat. A középkori építészet egyik csúcsának számító katedrális építésének időszakában a népesség jelentős része nem volt írástudó. A templomok díszítése: frízek, szobrok, festett üvegablakok, falfestmények, domborművek „biblia pauperum”-ként, vagyis a szegények Bibliájaként nemcsak díszítő, de oktatási funkciót is elláttak. A templomba érkező hívők ezen ábrázolások által ismerkedtek meg a hit elemeivel, mi pedig, évszázadokkal később, betekintést nyerhetünk általuk a korszak mindennapjaiba, életfelfogásába, értékrendjébe. A Notre Dame esetében sincs ez másként; szobrászati alkotásai többek közt azt is megmutatják, hogyan nézett ki egy korabeli zsinagóga, milyen öltözéket kellett a zsidóknak hordaniuk és milyen státuszt foglaltak el az akkori társadalomban. Például úgy, hogy a keresztény Biblia zsidó szereplőinek – nevezetesen Anna és Joáchim, Mária szüleinek esküvőjéről van szó – megjelenítéséhez valóságos franciaországi zsidók álltak modellt. A zsidók akkoriban éppen csak megtűrt kategóriába tartoztak Franciaországban. II. Fülöp király 1182-ben kiűzte a zsidókat, de néhány évvel később elkezdtek visszaszivárogni, és néhány városban, többek között Párizsban telepedtek le. Tevékenységeik köre szigorúan korlátozott volt, mivel a III. Ince pápa által vezetett 1215-ös lateráni zsinat a zálogkereskedésre és régi ruhák eladására limitálta a zsidók által űzhető foglalkozások körét, és nevetséges, a keresztényekétől elütő ruhadarab viselésére kötelezték a zsidókat. Azt, hogy pontosan milyen volt az előírt öltözék, többek között éppen a Notre Dame-ot 800 éve díszítő zsidó képmásokból tudjuk. A nyugati homlokzat kapuzata fölött elhelyezkedő domborművön ábrázolt esküvőre érkező zsidó vendégek mind hosszú köpenyt és magas, csúcsos kalapot viselnek. A zsidókat azonban – bár viseletük kiemeli zsidóságukat – nem gonoszként vagy nevetségesnek ábrázolták, ruházatuk csupán zsidóságuk tényét jelenti, nem ítélkezést. Ezen az ábrázoláson a zsidók nem üldözendők, csupán a keresztény narratíva szereplői. Úgy látszik, a művészek nemcsak a zsidók kinézetét, de egy zsinagóga belsejét is alaposan tanulmányozták, így a domborműves ábrázolásról egy középkori francia zsinagógát is megismerhetünk (mely egyébként a jeruzsálemi Szentélyt jelké-A katolikus egyház azt közvetítette általuk híveinek, hogy a zsidóságnak vége, legyőzték és megalázták, csillaga leáldozott. A keresztény felsőbbrendűség ezen allegóriáit olyan fontosnak tartották, hogy az 1800-es években – miután a francia forradalom során megsemmisültek az eredeti szobrok – új, az eredeti formákat követő, műalkotásokkal helyettesítették őket. A két nőalak fölött húzódik a királyok galériája, mely az ősi Izrael és Júdea 28 királyát sorakoztatja fel, bemutatva Mária leszármazását (ezeket is a francia forradalom pusztítása után alkották meg újra). A NOTRE DAME ÚJJÁÉPÜL... A Notre Dame homlokzata nagyrészt érintetlenül vészelte át az áprilisi tűzvészt, és a franciaországi zsidó történelem e tanúja és művészi emléke megmenekült. Történetét és művészi díszeit tanulmányozva sokat tanulhatunk általa a franciaországi és azon túli zsidó történelemről és túlélésről. Ahogyan azonban sokan megjegyzik: a Notre Dame-ot újjáépítik. A száz meg száz, nácik által lerombolt zsinagóga, imaház, temető, ezer és ezer megsemmisített közösség nem fog újjáépülni soha. Ettől függetlenül mondhatjuk: ám Jiszráél cháj, Izrael népe él. A Talmud köteteit elégethették el a Notre Dame előtt majdnem 800 évvel ezelőtt, a székesegyház szobrászművészei kőbe faraghattak zsinagógát, ám a Talmud szellemiségét és örökségét nem tudják kiirtani.
