Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-04-01 / 117. szám
2019 ÁPRILIS | egység 33 ÉCESZGÉBER emberéhez) az internet világában végletesen lecsökkent. Hozzávéve azt, hogy ezzel párhuzamosan a közvetlen környezetünk fogalma is teljesen átalakult, beláthatjuk, hogy az internet drasztikusan átformálta a kapcsolatainkat, az információszerzésünket és a másokhoz való kapcsolódási lehetőségeinket is. ARANYKOR HELYETT ZAKLATÁS Nem véletlenül mondja Niall Ferguson történész 4, hogy tévedés a 20. század bármely szakaszához hasonlítani. Ahogy azt kifejezetten érdekes és szórakoztató előadásában kifejti: az internet olyan kommunikációs fejlődést hozott az utolsó pár évtizedben, amit képtelenség a népszerű 20. századi analógiákkal leírni. Az utolsó ilyen robbanásszerű változást a nyilvánosságban jó 5-600 évvel korábban kell keresni: ugyanis az nem más, mint a könyvnyomtatás kora. A könyvnyomtatás, ahogy ma az internet, alapjaiban változtatta meg a világot, ráadásul tizedannyi idő alatt. Ahogy a könyvek ára a technológia fejlődésével egyre csökkent, úgy csökken a személyi számítógépek (és telefonok, okoseszközök) ára is – vagyis a tartalom-előállítás lehetősége és hozzáférés széles körben elterjedtté vált. Vagyis – mondja Ferguson – korunk sajnos leginkább a reformáció korántsem békés és kellemes (és főleg nem a zsidókkal szemben toleráns) korára hajaz. Mit adott nekünk tehát a könyvnyomtatás kora? A tagadhatatlan előnyei mellett a várt megbékélés és aranykor helyett ellenségeskedést, vallásháborút és a babonaság terjedését. És mit ad nekünk az internet? A tagadhatatlan előnyei mellett a várt megbékélés és aranykor helyett ellenségeskedést, unortodox vallásháborút és a modern kori babonaság terjedését. Azt hiszik, a fake news napjaink találmánya? A könyvnyomtatás már azt is elhozta nekünk, hogy csak a zsidó vonatkozását említsük pl. a Talmud-hamisítványok képében. (Fergusson egyébként a 16-17. század egyik best-stellerét, a Malleus Maleficiariumot említi ennek példájaként, ami a boszorkányüldözés kézikönyve gyakorlatilag...) Bármelyik példát vesszük, az eredmény az internet világából nagyon is jól ismert zaklatás, vagyis bullying lesz, ami ugyan napjainkban nem csúcsosodik ki (még) póznához kötözött ártatlanok elégetésében, mint hajdanán, de öngyilkossághoz vagy éppen tömegmészárláshoz már sajnos vezetett. És ismétlem: az internet hihe tetlen csodája, az, hogy akkor is együtt vagyunk, ha nem vagyunk együtt sajnos a gyűlölet átvitelét is végtelenül leegyszerűsíti. A MAGYAR ZSIDÓ INFLUENSZEREK Sajnos a magyar zsidó közösségi médiát sem kerüli el a boszorkányüldöző stílus. A különböző irányzatok influenszerei, vagyis modern kori véleményvezérei érthetően a saját meggyőződésüket, Tóra-értelmezésüket, szokásrendszerüket szeretnék minél több emberhez eljuttatni, és ehhez felhasználják – nagyon helyesen – az internetet. Csakhogy az internet korában, ahogy említettem fentebb, minden tízszer gyorsabban fejlődik, mint a Gutenberg-galaxis hajnalán, ami elképesztő tartalomgyártási versenyfutást és kattintásgenerátori törekvést idéz elő. Ebben a hajszában az nyer, aki a legtöbb emberhez tud eljutni, márpedig mi hozna több kattintást a konyhára, mint a másik szapulása...? Időnként kétszer is ellenőrizni kell, nem a kurucinfón járunk-e véletlenül, ha egyik-másik zsidó véleményvezér szösszeneteit olvasgatjuk. És ezek még csak a posztok! Ha a komment szekcióba is lemerészkedünk, komplett virtuális ketrecharcoknak lehetünk szemtanúi – vagy, hogy a történelmi példáknál maradjunk, olyan érzésünk lehet, mintha egy gladiátorküzdelem nézői között ülnénk. CSAK A BÛN VÁLASZT EL... Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy amit a Facebookra vagy akár a saját blogunkba a nappalinkban üldögélve kiteszünk, azt csak olyanok olvassák, akiket beengednénk amúgy is a nappalinkba. Tévedés! (És egyébként a meghívott vendégeinkkel se kellene ilyen stílusban szidalmazni felebarátainkat, de hát ez már talán túl naiv elképzelés). Hajlamosak vagyunk alulértékelni a leírt szavak súlyát.) – pedig azok megmaradnak, visszakereshetőek, és pont ugyanúgy ütnek, mint azok, amiket két centiről kiabálnak az arcunkba. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy amikor a telefonunkon görgetve netezgetünk, emberek tucatjai, százai, ezrei, milliói netezgetnek velünk. Hogy amikor könnyedén odavetünk egy-egy frappáns sziporkának vélt sértést, akkor valójában a képernyőn átnyúlva egy másik ember valóságába érünk és ott pofozzuk fel, ahol amúgy biztonságban érzi magát. A lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rab bi nagy híve volt annak, hogy a legmodernebb technológiát állítsuk csatasorba annak érdekében, hogy minél több zsidóhoz juttathassuk el a Tóra szavait. Amikor arról kérdezték, hogy hogy lehet egy olyan profán dolgot, mint a rádiót a zsidó tanok közvetítésének szolgálatába állítani a Tánjá ból, a haszidizmus alapművéből vett idézettel vá laszolt5 : „Semmilyen fizikai vagy szellemi nincs, ami el választani bennünket Istentől... csak a bűn választ el.” Mint mondta, semmi a világon nincs, ami eredendően rossz szentségtelen lenne, a mi döntésünk, hogy jóra vagy rosszra használjuk-e a lehetőségeinket. Nem a médium számít, hanem az üzenet. Ha az üzenet isteni, akkor az a dolgunk, hogy megnyomjuk a gombot, és bekapcsoljuk a rádiót. Tehát nyugodtan kapcsoljuk be az internetet. Izzítsuk be az okostelefont. Szörföljünk, cseteljünk, twitteljünk. Csak ne felejtünk el értelmes és felelősségteljes emberek maradni. Mert a bennünk rejlő jó és rossz ösztönt nem az internet adta nekünk, hanem az Örökkévaló. Próbáljunk hát neki megfelelni: „... az életet és a halált tettem eléd, az áldást és az átkot! Válaszd tehát az életet” 6. 1 A kivégzőhely mellett pletykálkodó-kötögető bámészkodók megnevezése; 2 Az elmélet Karinthy Frigyes 1929-es Láncszemek című novellájában bukkant föl először; 3 Elsőként Stanley Milgram amerikai pszichológus támasztotta alá az elméletet 1967-ben az ún. kis-világ tulajdonságot vizsgálva; 4 A Long Now Foundation által szervezett előadás anyaga megtekinthető itt: http://longnow.org/seminars/02018/nov/19/networks-and-po wer/; 5 Torát Menáchem 30. kötet, 174. oldal; 6 5Mózes 30:19.
