Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-04-01 / 117. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2019 ÁPRILIS 14 tökéletes. De ha nem, akkor Isten őrizz, hogy bibliai tilalmakat hágjanak át azért, mert a felsoroltak közül a legjobb máror t akarják használni. Ebben az esetben inkább használjanak tormát. Ezzel egyetértett Aszód Jehudá(1794–1866) dunaszerdahelyi rabbi is18 , szerinte, aki nem tudja jól megvizsgálni a salátát, az használjon tormát tovább, sőt reszelt tormát is lehet használni. Ennek az érvelésnek a megértéséhez tudni kell, hogy a saláta vizsgálata és kártevőktől való megszabadítása (melyek nem kóserek és így nem fogyaszthatóak) nem egyszerű feladat. A salátán levő kis kukacok és más kártevők olyan zöldesek, mint maga a növény, és vízzel nem lehet lemosni őket, mert szorosan hozzátapadnak a levelekhez. Ezeket a kamuflázs bajnokokat szappanos vagy sós vízzel lehet fellazítani, hogy aztán leöblítéssel el lehessen őket távolítani. Utána erős fény mellett egyenként kell átvizsgálni a leveleket19 . Ezért véltek úgy a rabbik, hogy aki nem sajátította el, hogy ismerje fel a kártevőket, az inkább használjon tormát. A SALÁTA RENESZÁNSZA A következő években eltérő szokások voltak életben. Voltak, akik továbbra is csak tormát használtak – akár mert nem, vagy csak nagyon drágán volt kapható a saláta a lakóhelyükön20 , akár mert ragaszkodtak a több száz éves szokáshoz21 , akár azért mert tartottak a kártevőktől. Mások azonban részben áttértek a salátára, úgy, hogy vegyesen használtak salátát és tormát. Voltak, akik a koréch féle szendvicsre csak a tormát használták22 , talán mert ma cesszal együtt már jobban bírható a torma ereje. Én ma nem tudok olyan szokásról askenáz zsidók között, akik csak salátát használnának a máror hoz, inkább a saláta és torma együttes használata az elterjedt (ez a Chábád szokás is) 23. Sokan komoly áldozatokat hoztak a saláta beszerzéséért, Chájim Halberstam (1797–1876), a híres cán zi csodarabbiról feljegyezték24 , hogy „külön küldöttet küldött Cánzból (magyarul: Újszandec) Pestre, Talmudban van írva, hogy ha tovább a mezőn maradt volna, akkor megkeseredik25 . Másrészt van, aki azt írja, hogy a gyökere mindenképpen keserű26 . Az Álter rebbe 27 ,a Bét Joszéf28 alapján, egyértelműen leszögezi, hogy „mindenképpen a legjobb minden közül a saláta, még akkor is, ha most édes és nagyon drága.” Általában a római salátát (kötözősaláta, római vajsaláta) szokták használni a peszáchi széderen, mert ez a legrégebben, már az ókorban termesztett fajta. A 20. században elterjedt a jégsaláta fogyasztása a mindennapokban, melynek előnye, hogy – mivel jól szállítható – egész évben kapható, és zárt formája miatt nehezebben férnek hozzá a kártevők, mint a nyitott levelű római salátához. Bár a jégsalátát is tüzetesen át kell vizsgálni, ám mivel kevesebb a kártevő benne, ez könnyebb feladat. A békéscsabai származású Zinner Gávriel rabbi 29 idézi Grünwald József (1905–1984) pápai és Grünwald Lévi Jichák (1893–1980), németkeresztúri (ma Deutschkreutz, Ausztria, jiddisül: Célem) rabbi véleményét, hogy a jégsaláta is használható a peszáchi széderen. Ugyanígy ismert Áron Kot lerrabbi (1891–1962) híres amerikai litván jesivavezető jégsalátát használt a saját széderén 30. Mivel a jégsalátát már meglevő salátafajból tenyésztette ki Bruce Church a 1920-as években az Egyesült Államokbeli Kaliforniában, ta lán ezért tartják ezt márorként el fo gadhatónak. Sokan azonban tovább ra is ragaszkodtak az eredeti ró mai salátához. Mivel szinte lehetetlen hatalmas mennyiségben átvizsgálni a római salátát, mi a nyilvános szédereinken, a pápai és a németkeresztúri rabbik véleményére hagyatkozva leginkább jégsalátát használunk. messzi útra, hogy szerezzen be neki Peszáchra salátát.” Gyerekkoromban a máror ra és a koréch szendvicsre is mindkettőt használtuk, míg például a velünk szemben élő unokatestvéreméknél csak tormát. Az utóbbi pár évtizedben, mióta különböző módszerekkel sikerült kártevőmentes salátát előállítani, egyre többen kezdik a salátát újra használni, és visszaszorul a torma kizárólagos használata a széderen. ELÉG KESERÛ-E A SALÁTA? A rabbinikus irodalomban voltak, akik a saláta használatát megkérdőjelezték, hiszen az nem keserű. Erre válaszul mások azt hozták fel, hogy nem kell, hogy a fogyasztás pillanatában keserű legyen a növény, elég, hogy ha tudjuk, amit a fent említett A British Library-ben őrzött Arany hágádá 1 2Mózes 12:8.; 2 Uo . 18.; 3 Talmud, Pszáchim 120a.; 4 Uo. 115a.; 5 Uo. 39a.; 6 Uo.; 7 2Mózes 1:14.; 8 Szotá 11b. eleje; 9 Pszáchim 2:5.; 10 Uo.; 11 Zohar Amar: Mörorim, 2008, 17. oldal; 12 Amar uo. 18. oldal; 13 Lásd Méir Hákohén rabbi: Hágáhot Májmonijot a A cháméc és mácá törvényei -hez 7:20.; Sulchán Slomo, Niszán 297. oldal alján; 14 Sut Cháchám Cvi 119. fejezet; 15 130:3.; 16 Sulchán áruch RSZ 473:27.; 17 Chátám Szofér responsum, OC 132. fejezet; 18 Jehudá jáále responsum, OC 139. fejezet; 19 Lásd Moshe Vaye: Bödikát hámázon köháláchá 1. kötet 262–272. oldal; 20 Áruch hásulchán OC 473:13.; 21 Lásd Jehudá jáále uo., hogy ez volt a szokás Vasváron; 22 Nité Gávriel, Peszách 2. kötet 94:2.; 23 Lásd Széfer háminhágim Chábád 39. oldal; 24 Tiros vöjichár responsum 117. fejezet; 25 Dvár Mose responsum, tánjáná 98:60.; 26 Lásd Halachically Speaking 10:4. 6. oldal végén; 27 SÁ RSZ uo. 473:30.; 28 OC 473:[5.].; 29 Nité Gávriel uo. 54:10.; 30 Nité Gávriel uo.
