Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-04-01 / 117. szám
egység | 2019 ÁPRILIS 6 HOHMECOLÓ | IZRAEL hivatalos nagykövetség működött mind az iráni fővárosban, mind Tel Avivban. Az El-Al légitársaság rendszeres járatot üzemeltetett a Ben-Gurion repülőtér és Teherán között, és irodát tartott fent az iráni fővárosban. A virágzó kapcsolat az 1967-ben vívott hatnapos háború után sem tört meg. Irán látta el olajjal Izraelt, a zsidó állam pedig a közös tulajdonban lévő Éjlát-Áskelon vezetéken keresztül juttatta el az iráni olajat az európai piacra. Izraeli építőipari és műszaki cégek jelentős megrendeléseket kaptak Iránban, továbbá közös hadiipari fejlesztések is folytak, elsősorban nagy hatótávolságú, nukleáris robbanófejet is szállítani képes rakétákkal kapcsolatban. A katonai együttműködés jelentőségéről így nyilatkozott Jáákov Sapiró, az izraeli Védelmi Minisztérium iráni kapcsolatokért felelős tisztviselője: „Iránban királyként bántak velünk. Hatalmas üzleteket kötöttünk. Az Iránnal folytatott együttműködés nélkül nem lettek volna anyagi forrásaink azon fegyverek kifejlesztésére, melyek manapság Izrael védelmének központi elemét jelentik”. AZ ISZLÁM FORRADALOM HATÁSAI Az aranykornak a Khomeini Ajatollah vezette iszlám forradalom vetett véget 1979-ben. A radikális siíta vezetés az „iszlám ellenségének” és a „kis sátánnak” nevezte Izraelt, és megszakította a kapcsolatokat. A hivatalos állami ideológia erősen anticionista és antiszemita tartalmat kapott. A teheráni izraeli nagykövetség épületét az iráni kormány a PFSZ terrorszervezet rendelkezésére bocsájtotta. Az Iránban élő, több tízezres zsidó közösség helyzete bizonytalanná vált, számos tagját bebörtönözték, kivégezték. A zsidókat hátrányos megkülönböztető intézkedések sora sújtotta, melynek következében rengetegen menekültek el az országból, elsősorban Izraelbe és az Egyesült Államokba. Az üzlet azonban üzlet. Az 1980 és 1988 között, az Irak és Irán között zajló háborúban Izrael vált Irán legfontosabb fegyverszállítójává. Becslések szerint a zsidó állam 500 millió dollár értékben szállított fegyvereket, lőszert, tank- és vadászrepülőgép alkatrészeket és rakétákat Iránnak, melyekért jobbára olajjal fizettek. Ronald Reagan elnök be-A királyi engedély és a próféták hívó szava ellenére a száműzött zsidók csak egy kis hányada tért vissza a Szentföldre, s az ezt követő időben folyamatosan jelentős zsidó közösségek éltek a mai Irán területén. AZ IRÁNI MINISZTERELNÖK ÉS OLAJ IZRAELBEN Izrael megalapításakor a két ország kapcsolata ígéretesen indult. Irán volt a második muszlim többségű állam (Törökország után), mely elismerte a zsidó államot, és szoros gazdasági, politikai és katonai kapcsolat alakult ki Irán és Izrael között. 1950-ben, az izraeli függetlenségi napon az iráni miniszterelnök, Reza Saffinia személyesen tette tiszteletét a zsidó állam elnökénél, Chájim Weitzmannál. A perzsa állam természetes szövetségest látott a térség másik nem-arab országában, továbbá Izraelen keresztül a nyugati világgal való kapcsolatát is tovább erősíthette a modern, szekuláris berendezkedését támogató Mohammad Razi Pahlavi sah, az Iránt vaskézzel irányító diktátor. Izrael a kezdetektől fogva diplomáciai képviseletet tartott fenn Teheránban, majd a hetvenes évektől IZRAEL ÉS IRÁN: ellentmondásos kapcsolatok A zsidó és a perzsa állam kapcsolata a történelmi időkre nyúlik vissza, s a kezdetektől fogva ellentmondásos. Mintegy 2500 évvel ezelőtt Nagy Kürosz perzsa király engedélyezte a fogságba hurcolt zsidóknak, hogy visszatérjenek őseik földjére és újjáépítsék a jeruzsálemi szentélyt. Nem sokkal később, a bibliai Eszter könyvéből ismert Ahasvéros király egyezett bele, hogy gonosz minisztere, Hámán kipusztítsa a birodalom zsidóságát, majd ő volt az, aki engedélyezte, hogy a zsidók „megelőző csapást” mérjenek az ellenük áskálódókra. NAFTALI DEUTSCH ÍRÁSA
