Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-02-01 / 103. szám
2018 FEBRUÁR | egység 11 EMLÉKEZÉS | JIDDISKÁJT hiá nyozhatott a zsidóság iránt érdeklődők könyvespolcáról. Összesen 31 könyve jelent meg magyarul, melyek témájukban elsősorban a zsidóság különböző aspektusait – például a hetiszakaszokat, ünnepeket, haszid legendákat, a Tánách, vagyis a zsidó Biblia különböző könyveit – dolgozzák fel. A méltán népszerű Ősi forrás so rozat a maga 24 kötetével széles és átfogó betekintést nyújt a zsidó gondolkodás, irodalom és történelem, valamint a zsidóság hétköznapjainak és ünnepeinek világába. Sajátos, narratív jellegű stílusban megírt műveit életrajzi elemekkel, anekdotákkal, az olvasóhoz való közvetlen – igencsak szókimondó - kiszólásokkal fűszerezte, élővé téve az elbeszéléseket. Bármely témáról írt is, nem hiányozhatott alkotásaiból a sajátos, fanyar humor, és a néhol éppen csak megbújó, máshol pedig élesen felszínre kerülő kritikus hangvétel. Ez a stílus jellemezte izraeli újságírói pályafutását is, héberül sem rejtette véka alá gyakran markáns véleményét, akár Izraelről, akár Magyarországról, politikáról, vagy vallási életről volt szó. Az áldozat visszatér a tett színhelyére cí mű önéletrajzi regénye 2002-ben lá tott napvilágot. A könyv segítségével nemcsak a termékeny író életével és munkásságával ismerkedhetünk meg, hanem képet kaphatunk a huszadik század történelmi változásairól, magyarországi politikai, vallási és egyéb szempontból jelentős egyéniségeiről is. Magyarországhoz, a magyar történelemhez fűződő kettős viszonya is kifejeződik ebben a munkában. Naftali Kraus gyermekkorát a nácizmus egyre sötétebb felhője árnyékolta be, kiskamaszként gettóba zárva, állandó rettegésben kellett élnie. Ugyanakkor ez volt az az ország, ahova első emlékei fűzték, és az érzelmi kapocs örökre megmaradt. Egész életében kiemelkedően fontosnak tartotta, hogy tudásával gyarapítsa, gazdagítsa a magyarországi zsidóság ismereteit saját népéről és kultúrájáról, és hozzásegítse az éppen magukra találókat ahhoz, hogy elindulhassanak a zsidóság megismerésének útján. Ennek az ismeretterjesztő munkának szentelte élete, illetve munkássága igen jelentős részét. Írói működésének azonban csak egy részét teszik ki a kötetek. Újságíróként, a fent említetteken kívül, lubavicsi haszid elköteleződésének szellemében, kiemelkedő szerepet vállalt a zsidóság szélesebb közönséggel való megismertetésében a magyarországi Chábád kiadványain keresztül is. Így hosszú éveken át volt állandó munkatársa a Gut sábesz című hetilapnak, illetve az Egység nek is. A kor szellemét követve az internetes sajtóban is megjelentek az írá sai, a zsido.com rendszeres szerzője volt, 2008 és 2014 között pedig saját blogot vezetett judaizmus.blogspot.co.il címen. A Chábád kiadványaiban, illetve az internetes felületeken megjelent írások követik Naftali Kraus köny veinek tematikáját és stí lusát, köz érthető, közvetlen és könnyen elérhető formában szólnak a zsidóságot éppen felfedező, illetve abban magyar nyelven elmélyedni kívánó olvasó számára. Naftali Kraus halálával a magyarországi zsidó élet, és azon belül a lubavicsi közösség igen értékes és eredeti tagját veszítette el. Emléke legyen áldott! MORÉNU NAFTALI KRAUS dr. Haraszti György történész megemlékezéséből Mint jó néhány munkájának szerkesztője, elmondhatom, hogy gondolatai, megfogalmazásai, történetei, többnyire a szerzőre való hivatkozás nélkül a mai magyarországi zsidóság szinte valamennyi irányzatában visszhangra találtak. Ez a népdalok névtelen szerzőihez hasonló, mégis ismertség valahol talán az íróember legnagyobb jutalma! Egy ideig az Országos Rabbiképző Intézet – Zsidó Egyetem honlapjának állandó szerzője is volt, ekkor kapta ünnepélyesen a morénu címet, de utóbb elvi okokból eltávolodott az intézménytől. N. K. elvei védelmében soha nem ismert tréfát, vitriolba mártott tollal vérre menő polémiákat folytatott minden és mindenki ellen, aki szerinte ártalmára volt a jiddiskájtnak. Egy dolgot azonban senki sem tagadhatott, aki közelebbről ismerte. A mindig harcra kész közéleti Kraus (szigorúan így!) mellett ott volt az elbűvölő humorú, mindig életvidám, szolgálatkész, impozáns megjelenésű magánember; barátai, ismerősei, sőt vadidegenek önzetlen támogatója, a megtestesült segítőkészség, jótékonyság. Aki valamelyik írásáért haragudott rá, az is megbékélt vele, ha néhány percet eltöltött a társaságában. Bár az ő lelkialkatával nehéz lesz, nyugodjék békében! A KOMPROMISSZUMOT NEM ISMERŐ TANÍTÓ Dr. Feldmájer Péter, ügyvéd, a MAZSIHISZ egykori elnökének megemlékezése Naftali Kraus nemcsak tanította, nemcsak ismerte az őseinktől reánk maradt törvényeket, de azok szerint is élt és hitte, hogy azokat át kell adnia a megmaradt, tudását és hitét vesztett magyar zsidóságnak. Hitbéli kérdésekben kompromisszumot nem ismert, igazi tanítóként nem csak saját magától, mindenkitől a maximumot követelte meg. Példátlan munkabírása, a magyar nyelv kifogyhatatlan csodáinak ismerete és használta, tettei és szavai egysége, egyaránt hitelessé tette őt, barátai és ellenfelei, hittestvérei és a hitetlenek, kedvelői és gyűlölői előtt. Olyan munkát végzett el, amely nem az ő dolga lett volna, de azok, akik ezért rangot, dicsőséget, pénzt kaptak, nem végezték el feladatukat, mert tudatlanok, lusták és hitetlenek voltak. Ő megtette helyettük is, bízva az Örökkévalóban, alázattal, a siker halvány reménye nélkül, remélve, hogy talán hagy némi nyomot az új zsidó nemzedékek lelkében és fejében. Ahogy mifelénk mondják, „Legyen neki könnyű a Föld.”
