Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-12-01 / 113. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2018 DECEMBER 14 kevésbé megfelelő sírhelyről egy megfelelőbbe temetik aztán, akkor sem, ha két egyformán megfelelő sírhely között történne a mozdítás és természetesen akkor sem, ha aztán kevésbé megfelelő sírhelyre kerülne az elhunyt. Ennek két fő oka van2 : a) ez megalá zó3 mind az élőnek, aki látja, hogy mi lesz az emberből az élete végén, mind az elhunytra nézve, akinek a csontjait látják4 és b) az ítélettől való félelem: a sír kinyitása miatt az elhunyt attól tart, hogy újra az Égi Bíróság elé állítják majd, mint az első temetése után 5. A SÍR VIZSGÁLAT CÉLJÁBÓL TÖRTÉNÕ MEGNYITÁSA IS TILOS A Talmud írja6 : egy fiatalember nem sokkal a halála előtt eladta egy tulajdonát. Örökösei a halála után semmissé akarták tenni az eladást, arra hivatkozva, hogy kiskorúról volt szó. Ennek igazolására ki akarták nyittatni a sírt, hogy bizonyítsák: az elhunyton még nem mutatkoztak a pubertás jelei. Akiva rabbi azonban elutasította ezt, mondván: „nem alázhatjátok meg az elhunytat, és nem nyittathatjátok ki a sírt”, még akkor sem, ha emiatt pénzbeli veszteség ér. Ezt követi a Sulchán áruch7 is. A Sulchán áruch még hozzáte szi ehhez, hogy innen tanulunk még egy háláchát: nemcsak a holttest áthelyezése, hanem a sír vizsgálat céljából történő megnyitása is tilos, a lezárás pillanatától kezdve,még akkor is, ha rokonok kérik ezt. MIKOR SZABAD ÁTHELYEZNI EGY HOLTTESTET ÉS HOGYAN? A Sulchán áruch ból 8 azt is megtudjuk, hogy vannak esetek, amikor megengedett, vagy egyenesen micva áttemetni a halottat. Az első esetre példa, ha Izrael földjén akarják újratemetni. A másodikra, ha felmerül a gyanú, hogy meg akarják gyalázni és kidobni a halottat a sírból vagy ha kiderül, hogy vízzel van elárasztva a sír. További kivétel, ha eredetileg nem a saját sírhelyére temettek valakit, és át akarják tenni oda, pl. a szülei mellé, a családi sírba. Abban az esetben, ha háláchikusan elfogadható okból exhumálni kell egy sírt, akkor azt csak háláchában járatos szakemberrel szabad vé gezni, hisz en-Az első kérdést 2016-ban a zsido.comon tették fel nekem, egy hír kapcsán. Ekkor a lengyelországi Jedwabne városában meggyilkoltak tömegsírját akarta a városvezetés kihantoltatni, hogy eldöntsék a kérdést: német katonák vagy a helyi lakosok mészárolták le a kisváros zsidó lakosságát az 1941-es pogrom során. A jedwabnei tömeggyilkosság mára a lengyel történelmi emlékezetmódosítás egyik szimbólumává vált, ám a kihantolást végül félbehagyták a zsidó közösségek nyomására. A másik kérdés látszólag merőben eltér ettől, ám, amint a válaszból látni fogjuk, ugyanazok az elvek vonatkoznak rá: „A nagy temetőben négy ember van eltemetve két sírban. A kérdésem az, hogy a hagyomány szerint lehet-e őket együtt egy harmadik sírba eltemetni. Ők ismerték nagyon jól egymást.” – hangzott László kérdése. NEM SZABAD KIHANTOLNI ÉS ÁTHELYEZNI EGY HOLTTESTET A Sulchán áruch 1 egyértelműen leszöge zi, hogy nem szabad kihantolni és áthelyezni egy holttestet, akkor sem, ha egy JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ MEGNYITHATÓ-E EGY ZSIDÓ SÍR? AZ EXHUMÁLÁS HÁLÁCHÁI A Budapesti Ortodox Rabbinátushoz gyakran érkeznek olyan kérdések, amik kapcsolatban állnak egymással. E havi témánk kapcsán két ilyen kérdésre adott választ vizsgálunk, melyek az exhumálás háláchikus hátterét firtatják. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA
