Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-11-01 / 112. szám
egység | 2018 NOVEMBER 6 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM A ZSIDÓ ÖNVÉDELEM ÉVSZÁZADAI A hanukai makkabeusok tiszteletére írásunkban azt tekintjük át, mikor volt az ideje az „ölésnek”, az önvédelemnek a zsidó történelem hosszú évszazadai során? Mikor érezték úgy – az amúgy békeszerető zsidók –, hogy eljött az ideje annak, hogy sorsukat saját kezükbe vegyék? DÉNES ANNA ÍRÁSA túlerőnek. Ahogy a Mecádán, a lako sok mintegy fele itt is tömeges öngyilkosságot követett el, a többiek – két asszony kivételével – a római ka tonák áldozataivá váltak. Gámlá romjait ma egy nemzeti park területén csodálhatjuk meg. Ugorjunk egy nagyot az időben, a több ezer éve történt eseményektől egészen a huszadik századig. A két korszak között ugyanis a zsidók elnyomva, jogfosztottan éltek a világ legnagyobb részén, olyannyira, hogy önmaguk szervezett védelmére többnyire – ritka esetektől eltekintve – gondolniuk sem lehetett. A huszadik századra azonban megváltozott a történelmi helyzet, és bár gyűlölőink milliókat pusztítottak el, érdemes megőrizni azon hősök emlékét is, akik felálltak az emberi gonoszsággal szemben, és életük koc káztatásával vagy feláldozásával meg mentették vagy megpróbálták meg menteni zsidó testvéreiket. PARTIZÁNOK A VILÁGHÁBORÚBAN A zsidó partizánok a második vi - lágháborúban harcoltak a zsidó el - len állási mozgalomban a náci Német ország és kollaboránsaik ellen, Salamon király, minden ember legböl csebbike, azt mondta: „Ideje van a megölésnek és ideje a gyógyításnak... Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje van a háborúnak és ideje a békének.” (Prédikátor 3:3., 8.). BIBLIAI ÖNVÉDELEM Vannak helyzetek, amikor az embernek vissza kell ütnie, sőt először kell ütnie, és meg kell védenie magát. Maga a Tánách is erre szólít fel több helyen, és bölcseink is azt mondják: „Ha valaki meg akar ölni, kelj fel, és öld meg őt előbb.” A zsidó önvédelem és végsőkig kitartó hősiesség nyilvánul meg Hanuka történetében, és ez a kitartás él tovább egészen napjainkig, hiszen népünk történelmének nem volt olyan szakasza, amikor a zsidók ne szorultak volna Izraelen kívül védelemre ellenségeikkel szemben, és olyankor többnyire csak saját magukra számíthattak. Eszter könyvében olvassuk: ...megengedte a király, hogy az egyes városokban lakó zsidók összegyűljenek életük védelmére, elpusztíthassák, megölhessék és elveszejthessék a népek és tartományok velük szemben ellenséges erőit, gyermekeiket és asszonyaikat, és hogy vagyonukat elzsákmányolják. ( Eszter 8:11.) És a zsidók nem is tétlenkedtek, éltek a király által nekik adott jogokkal, így amikor ellenük támadtak a gyűlölettől elvakult szomszédaik: Összegyűltek a zsidók városaikban, Achasvéros király valamennyi tartományában, és rátámadtak azokra, akik a vesztükre törtek. Senki nem tudott nekik ellenállni, mert rettegés fogta el tőlük az egész lakosságot... A többi zsidó pedig, akik a király tartományaiban voltak, összegyűltek és kiálltak életükért, nyugalmat leltek ellenségeiktől. Megöltek gyűlölőik közül hetvenötezret, de a zsákmányra nem tették rá kezüket. ( Eszter 9:2.,16.) GAMLA VÉDELMEZÕI A Mecádát (Maszadát) védő hősök története közismert, kevesen hallottak azonban Gámlá ról, a hanukai történet Hasmóneusainak egyik leszármazottja által kétezer évvel ezelőtt alapított városról a Golán-fennsíkon. A vallásos zsidók lakta várost (olajprések, a hozzájuk kapcsolódó mik vék és a világ egyik legrégebbi, fennmaradt zsinagógája tanúskodnak erről) a kor szokása szerint a hegyoldalba építették, az egyik ház teteje szolgált a másik teraszaként – ez a tény nagyban segítette a zsidó harcosokat a rómaiak elleni küzdelemben. A városba, melynek lakosai kezdetben a rómaiakhoz lojális királyt támogatták, egyre több zsidó menekült költözött be, akik meggyőzték a helyieket az ellenállás és földjük védelmének fontosságáról. Bár az első roham során a Gámlát védő zsidók kerekedtek felül – a teraszosan épített házak teteje beszakadt a nehéz katonai egységek alatt –, végül mégsem tudtak ellenállni a Gamla HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM
