Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-09-01 / 110. szám

egység | 2018 SZEPTEMBER 30 MISPÓHE | KONYHA A József utcában volt külön sóletfazék, kék színű. Ott vették a babot, a gerslit, a hagymát, fokhagymát, libacombot, a füstölt libahúst, mindet összeraktak, a tetejére került zsírból, sóból, pirospaprikából a kugli, és elküldték az Engländerékhez a pékségbe. Ott felen­gedték vízzel, nem a vízzel cipelték otthonról, rátették a fedőt, betekerték csomagolópapírral, körbekötötték spárgával, a tetejére rátettek egy számot, annak a másik oldalát odaadták. Öt óra felé jöttek a pékek, és betették a kemencébe. Másnap mentek érte keresztény alkalma­zottak, a cselédlány vagy a Mihály, aki húzta a kocsit. Aztán lehetett izgulni, hogy elég víz volt-e rajta, elég meleg volt-e a tűztér és nem ettek-e bele. Általában rendben mentek a dolgok, mert volt egy felügyelő, aki ott ült, és felügyelt, hogy ne egyenek bele, meg hogy rendesen meleg legyen. A csomagolópapír délre barna lett, megrepedezett, de nem égett meg, mert pénteken már kihúzták a tüzet, és a hamuba tették az edényeket. Remekül megfőtt, ilyet a sütőben nem nagyon lehet csinálni, annyira jó volt az. De lehet, hogy csak a meg­szépítő messzeségben gondolom, hogy az jobb volt.” Végezetül utaljunk vissza arra, hogy a sólet fogyasz­tását a szóbeli tanban leírtak teszik lehetővé. Bölcseink szerint az írott tan a testhez hasonlít, mert látható, konk­rét, a szóbeli tan pedig a halhatatlan lélekhez, mivel kez­detben nem volt szabad leírni, hanem szájról szájra ha­gyományozódott tovább. A szombaton a szóbeli tanban leírtak által engedélyezett sólet tehát szintén a lélekhez tartozik, a szóbeli tan étele, a zsidó nép lelki eledele. MAROKKÓI ÜNNEPI SZ’CHENA A JOM KIPURI BÖJT MEGTÖRÉSÉRE (Claudia Roden: The Book of Jewish Food c. könyve alapján) 1 pohár blansírozott mandula 1⁄4 kg kimagozott datolya 1 nagy csirke (vagy 2 kisebb) 600 g darált marhahús 2 tojás 3 ek. finomra darált zsemlemorzsa (vagy maceszliszt) 1⁄4 kk szerecsendió 1 kk fahéj Só és bors, ízlés szerint 1,5 pohár csicseriborsó (főzés előtt legalább két órára áztassuk be) 10 krumpli, meghámozva 8 keménytojás 1⁄2 kk sáfrány 4 ek növényi olaj A mandulát és a datolyát három evőkanál vízzel krémmé daráljuk, ezt beletöltjük a csirke hasába, majd be­varrjuk, vagy fogpiszkálókkal összetűzzük. A darált húst a nyers tojással, a zsemlemorzsával és a fűszerekkel (szerecsendió, fahéj, só, bors) összedolgozzuk, hosszúkásra formáljuk, és muszlinba kötjük (vagy megolajozott alufóliába csavarjuk). Egy nagy, vastag aljú edény aljára helyezzük a leszűrt csicseriborsót és a krumplikat. Erre kerül a csirke és a kemény tojás, majd a húshenger. Annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi, sóval, borssal, sáfránnyal fűszerezzük, végül meglocsoljuk az olajjal. Két órán át forraljuk, és a melegítőlapon hagyjuk egész éjszakára, szombat délig. A sóletben keresendő a modern crockpot (a megszokott főzési módszereknél kevés­bé forró, egyenletes hőt leadó szerkezet) eredete is. Az ame­rikai feltalálót, Irving Naxont nagyanyja történetei inspirálták arról a litvá­niai kis faluról, melyben felnőtt, és melyben péntek délutánonként a sóletet a pék kemencéjébe hordták át melegedni. Az asszony elmesélte, hogy szombat délben a lassú, egyenletes melegítéstől egyedi aromát hordozó sólet milyen különleges fogásnak számított, és ennek nyomán fogant meg Naxonban a hasonló elven működő elektromos szerkezet ötlete, mely világ­siker lett. MISPÓHE | KONYHA egység | 2018 SZEPTEMBER 30 SÓLET A MODERN KONYHÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents