Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-08-01 / 109. szám
2018 AUGUSZTUS | egység 15 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT beszkor csak kivételes esetben szabad nemzsidó embert megkérni a zsidók számára tiltott munkák elvégzésére8 , ugyanez áll a jom tovra is9 .) A JOM TOVKOR MEGENGEDETT MUNKÁK Mivel a Tórában nem „főzés” szerepel, hanem „ételkészítés” így a talmudi bölcsek úgy rendelkeztek, hogy minden ételkészítéssel kapcsolatos munka megengedett, nem csak a főzés. Ebből a szempontból a szombaton tiltott 39 munka10 három részre oszlik. Vannak, melyek nem az ételkészítésre vonatkoznak pl. (építés, varrás, írás stb.), ezek ti losak jom tovkor éppúgy, mint sá beszkor11. Vannak az ételkészítéshez kapcsolódó munkák: bojrér (vá logatás), tájchén (őrlés), lás (gyúrás és dagasztás), ojfe (sütés főzés), goj zéz (állat nyírása, pl. kopasztás), soj chet (állat levágásá), máfsit (bőr le nyúzása), mojléách (bőr feldolgo zása), möchábe (tűz eloltása), mávir (tűz gyújtása), hocáá (hozni vinni közterületre, közterületről, közterületen). Ezek a munkák az étel készítéséhez és szállításához12 kap csolódnak, ezért jom tovkor megengedettek13 . A harmadik csoportban vannak azok a munkák, melyek ugyan tartozhatnának az ételkészítéshez, de mégis tilosak (egyesek szerint14 Bibliai tilalommal), mivel ezeket általában nagy mennyiségben készítik, nem csak az adott napra, és nagyon lefoglalják az embert15 . Ezek az aratás, betakarítás, cséplés, szelelés, szitálás, állat csapdába ejtése. AZOK A MUNKÁK, AMIK NEM KELLENEK A FÕZÉSHEZ A Talmud 16 idézi Bét Hilél véle ményét, miszerint azok a munkák, amik főzés céljából megengedettek, azok más céllal is megengedettek. Fontos kiemelni, hogy ez csak a valamilyen ünnepi céllal végzett tevékenységekre, és általánosan elterjedt igényekre vonatkozik17 . Tal mudi18 példával élve: füstölőszert tenni a tűzre, hogy jó illat legyen – ez csak a „gazdag és elkényeztett ember” igénye, nem egy általános emberi szükséglet, ezért jom tovkor nem szabad. Ugyanakkor a szemetet, ha zavaró a szaga a lakásban, ki szabad vinni a kukába19 . Zsinagógába me net ennek alapján elvihetjük a táli tot vagy az imakönyvet magunkkal, ha arra a templomban szükségünk SZOMBATI ÉS ÜNNEPI PIHENÉS A Tízparancsolatban1 szerepel, hogy szombaton pihenni kell, mert az Örökkévaló is pihent aznap. Emellett azonban vannak más napok is, melyre pihenést ír elő a Bib lia. Ezek a jom tovok, az ünnepnapok: három zarándokünnep (Peszách, Szukkot, Sávuot), Ros hásáná valamint Jom kipur2 . A Tóra különbséget tesz ezek között: míg Jom kipur olyan, mint a sábesz, addig a többi jom tov kapcsán ezt olvassuk3 : „...semmiféle munkát ne végezzetek azokon, csak ami eledelre való mindenkinek, az egyedül készíttessék el nálatok”. Valójában a Bibliában van még egy „kód”, amit észrevehetünk, ha figyelmesen olvasunk. Míg a sábeszt és a Jom kipurt sábát sábáton nak, a pihenés pihenésének, vagyis teljes pihenésnek nevezi a Tóra 4, addig a többi ünnepre csak azt írja5 : sábáton , pihenés. A különbség oka bölcseink szerint6 éppen abban rejlik, hogy ünnepnapon az ételkészítés megengedett. A Talmud 7 hangsúlyozza, hogy a kettő csak az ételkészítés szempontjából különbözik, minden más tevékenység, ami tilos szombaton, az ugyanúgy ti los jom tovokon is. (És ahogy sá„Pihenés” és „teljes pihenés” MIBEN KÜLÖNBÖZNEK A SZOMBATOK ÉS AZ ÜNNEPNAPOK? Az őszi ünnepek közeledtével egyre közeledik az az időszak is, amikor el kell gondolkoznunk, mi kerüljön az ünnepi asztalra az ősz kiemelkedő alkalmain kezdve Ros hásánától egészen Szimchát Toráig. Ha pedig tudjuk, mit együnk, már csak azt kell tudni, hogy főzzük meg mindezt az ünnepi előírások betartásával. Mert odáig renbden van, hogy jom tov kor (jantevkor, ünnepnapon) szabad főzni, ellentétben a sábesszel, de kevés szó esik arról, hogy is zajlik ez az ünnepi főzés. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT
