Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-07-01 / 108. szám
egység | 2018 JÚLIUS 32 ÉCESZGÉBER MIÉRT LIBERÁLISAK AZ AMERIKAI ZSIDÓK? AZ AMERIKAI ZSIDÓK ÚGY KERESNEK, MINT AZ EPISZKOPÁLISOK, DE ÚGY SZAVAZNAK, MINT A PUERTO RICÓ-IAK Amerika-szerte tartottak Donald Trump győzelme után a reform, vagy úgynevezett mászorti, azaz „hagyományos” zsinagógákban sivá összejöveteleket. A zsidó törvény a temetést követő időszakra három gyászidőszakot ír elő a közvetlen hozzátartozók számára, ebből a temetés utáni első hét nap az úgynevezett sivá („hét”) időszaka. Persze nehezen elképzelhető, hogy a „sivá összejöve teleken” magától értetődő természetességgel megjelent liberális amerikai zsidók az erre az időtartamra vonatkozó megkötéseket is ugyanilyen következetesen tartották volna. Az pedig még csak fel sem merült, hogy a legközelebbi rokonok halálát kísérő, megszentelt időszak évezredes hagyományait ne lehetne minden további nélkül a választások végeredménye miatti csalódottság színpadias kifejezési formájává változtatni. De vajon miért liberálisak az amerikai zsidók? RÉTI JÁNOS ÍRÁSA HOSSZÚRA NYÚLT MÉZESHETEK Izrael és az amerikai zsidóság sokáig töretlen, kölcsönös szimpátián alapuló, de, mint látni fogjuk, tévképzetektől sem mentes kapcsolata az utóbbi évtizedben érezhetően zavarttá, kimértebbé vált. Ma már kevesen emlékeznek vissza erre szívesen, de az 1967-es háborút követő, évtizedekre nyújtott mézeshetek eufóriája valójában jelentős változást hozott a hatnapos háborút megelőző időszak viszonylag hűvös, távolságtartó időszakához képest. Izrael megalapítása előtt a cionisták számára komoly nehézséget jelentett, hogy támogatást szerezzenek céljaik eléréséhez az amerikai zsidóktól. A kis közel-keleti állam igazából még az ’50-es években sem állt az amerikai zsidóság érdeklődésének középpontjában. Ez azonban a sokszoros túlerőben levő arab seregek felett aratott fényes győzelmek nyomán megváltozott. Számos prosperáló kapcsolat jött létre amerikai és izraeli cégek ezrei között, míg az olcsóbb utazási lehetőségek miatt a két ország közötti turizmus is robbanásszerűen megnövekedett. Míg korábban az amerikai zsidók alig 15-20%-a látogatott Izraelbe, a Pew kutatóintézet 2016-ban publikált, átfogó felmérése szerint ez az arány mára 40%-ra nőtt, és pontosan ugyanez az arányszám jellemzi az izraeliek Egyesült Államokba irányuló utazásait is. Ezzel összefüggésben számos további változás is történt a két ország zsidó társadalmában a ’60-as, ’70-es évek óta. Az izraeliek például nyitottabbá váltak a diaszpórában élő zsidók irányában. Ma már nem, vagy kevésbé gondolják azt, hogy aki nem költözik a zsidó államba, az a történelmi szerepének fordít hátat. Hatalmas változáson ment keresztül az ortodox zsidóság Izrael Államához fűződő viszonya is: a korábbi legjobb esetben is tartózkodó, de gyakran kifejezetten ellenséges hozzáállást sokuknál a visszafogottól a lelkes támogatásig érő rokonszenv váltotta fel. A MEGZAVART KAPCSOLAT Úgy tűnik tehát, minden együtt áll ahhoz, hogy ez a szerelem tényleg örökké tartson. Mégis, jóllehet a Pew kutatása szerint az amerikai zsidók mintegy 70%-a továbbra is azt nyilatkozta, hogy Izraelhez határozott érzelmi kapcsolat fűzi, még ezen a táboron belül is egyre erősebb a vita a zsidó állam megítéléséről, különösen annak palesztinokat érintő politikája kapcsán. Az amerikai zsidók többségének (61%) meggyőződése, hogy Izrael és egy független palesztin állam békés együttélése megvalósítható. Ezzel összefüggésben egyre gyakoribbak azok a hangok, amelyek a jelenlegi helyzet kudarcáért az izraeli kormányt teszik felelőssé. Az egyetemi kampuszokon rohamosan terjednek az Izraelt „apartheid állam” kialakításával vádoló nézetek, és az ezeket leghangosabban artikuláló aktivisták között szép számmal akadnak zsidók. RÉTI JÁNOS • SZÜLETETT: 1975 • FOGLALKOZÁSA: kommunikációs szakember • CSALÁD: házas NÉVJEGY
