Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-07-01 / 108. szám

egység | 2018 JÚLIUS 10 HOHMECOLÓ | KÖZÉLET A TÁRSADALOM EGYHARMADA TOVÁBBRA IS ANTISZEMITA A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézettel közösen 2013 óta minden évben átfogó kutatás keretében vizsgálja a magyar lakosság körében tapasztalható an­tiszemita előítéletek gyakoriságát. A Kovács András szociológus módszertanát követő felmérések az előítéletek több, egymástól jól elkülöníthető dimenzióját vizsgálják, így az előítéletek tartalmát, azaz a kognitív antiszemitizmust és az előítéletek érzelmi intenzitását, amelyre a kutatásban affek­tív antiszemitizmusként hivatkoznak. RÉTI JÁNOS ÍRÁSA A legtöbben azokkal az állítá sok kal értettek egyet, amelyek a zsi dók „túlzott”, „veszélyes” befo lyá sára vonatkoztak, és tízből há rom vá­laszadó még a numerus clau sus szel­lemét idéző állításra is rá bólintott. Talán ennél is aggasztóbb, hogy és ezzel összefüggésben az összees­küvés-elméletek terjedése miatt – a negatív tartalmú állításokra adott egyetértő válaszok aránya érzékel­hetően megugrott. AZ AFFEKTÍV ANTISZEMITIZMUS A zsidósághoz fűződő érzelmi vi­szony vizsgálata során jól látszik, hogy a zsidók érzelmi elutasításá­ban bekövetkezett, minden való­színűség szerint a Jobbik intenzív megjelenésével szorosan összefüg­gő, 2010-es jelenségeket (ekkor a válaszadók nem kevesebb, mint 28 százaléka tartotta ellenszenvesnek a zsidókat) követően 21-26 száza­lék között ingadozó averzió ugyan ezúttal sem mutat kiugró értéket, ám az utóbbi évben emelkedett, 25 százalékos” szinten alakult. Ez az eredmény vélhetően összefügg az általános, Európa-szerte terjedő idegenellenességgel. A migránso­kat érintő ellenszenv egyébként má­ra a társadalomból hagyományosan a legerősebb érzelmi elutasítást ki­váltó cigányok felé irányuló negatív érzületeknél is erősebbé vált. A zsidók relatív helyzete viszont ebben a dimenzióban viszonylag kedvezőnek számít a többi csoport­hoz képest: a zsidók – a svábok mö­gött – a második leginkább elfoga­dott közösségnek számítanak. A két dimenzió összegzése alap­ján világosan látszik, hogy a társa­a válaszadók 24%-a zsi dók kiván­dorlásának igényétől sem riadna vissza. Az elmúlt évek adataival összevetve elmondható, hogy hosz ­szabb időtávot tekintve a kognitív an tiszemitizmus észrevehetően ter­jedt hazánkban. Az elmúlt öt év so rán a nem antiszemiták aránya fo kozatosan csökkent, ezzel szem­ben az erősen antiszemitaként jel­lemezhető válaszadóké évről évre nőtt. Tavaly ráadásul – vélhetően az úgynevezett „igazság utáni poli­tika” térnyerése, azaz a különböző politikai csoportok által egyre gyak­rabban alkalmazott dezinformálás A Hahn Endre szociológus és Róna Dániel politológus, közgazdász ál­tal jegyzett, tavaly elvégzett és idén publikált mérések a magyar társa­dalom zsidósághoz való viszonyát: a zsidósággal kapcsolatos vélemé­nyeket, képzeteket; az antiszemita előítéletek gyakoriságát, erősségét; a holokauszthoz és az emlékezet­hez fűződő véleményeket; és a zsi­dósággal kapcsolatos asszociációk természetét térképezték fel. A kuta­tás kérdőíves módszerrel történt, a 18 éves és idősebb népességet rep­rezentáló 1200 fős minta személyes megkérdezése révén. A legfrissebb kérdőíves kuta­tás, az elmúlt évek tapasztalataira rá erősítve, ismét alátámasztotta, hogy a zsidósággal kapcsolatos hí­rek a társadalom töredékéhez jut­nak csak el. A megkérdezettek alig 12 százaléka volt képes konkrét, a zsi dósághoz kapcsolódó eseményt fel idézni. Mindebből következően a kérdésekre adott válaszok csupán a zsidókat érintő viszonyulások irá­nyát megmutathatják, a kérdésekre adott válaszok társadalmi súlyát nem. A KOGNITÍV ANTISZEMITIZMUS A zsidósággal kapcsolatos képze­teket vizsgálva kijelenthető, hogy a kérdéssorban megfogalmazott, ne­gatív tartalmú kijelentésekkel a la­kosság harmada, negyede egyet ért. HOHMECOLÓ | KÖZÉLET

Next

/
Thumbnails
Contents