Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-07-01 / 108. szám
egység | 2018 JÚLIUS 10 HOHMECOLÓ | KÖZÉLET A TÁRSADALOM EGYHARMADA TOVÁBBRA IS ANTISZEMITA A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézettel közösen 2013 óta minden évben átfogó kutatás keretében vizsgálja a magyar lakosság körében tapasztalható antiszemita előítéletek gyakoriságát. A Kovács András szociológus módszertanát követő felmérések az előítéletek több, egymástól jól elkülöníthető dimenzióját vizsgálják, így az előítéletek tartalmát, azaz a kognitív antiszemitizmust és az előítéletek érzelmi intenzitását, amelyre a kutatásban affektív antiszemitizmusként hivatkoznak. RÉTI JÁNOS ÍRÁSA A legtöbben azokkal az állítá sok kal értettek egyet, amelyek a zsi dók „túlzott”, „veszélyes” befo lyá sára vonatkoztak, és tízből há rom válaszadó még a numerus clau sus szellemét idéző állításra is rá bólintott. Talán ennél is aggasztóbb, hogy és ezzel összefüggésben az összeesküvés-elméletek terjedése miatt – a negatív tartalmú állításokra adott egyetértő válaszok aránya érzékelhetően megugrott. AZ AFFEKTÍV ANTISZEMITIZMUS A zsidósághoz fűződő érzelmi viszony vizsgálata során jól látszik, hogy a zsidók érzelmi elutasításában bekövetkezett, minden valószínűség szerint a Jobbik intenzív megjelenésével szorosan összefüggő, 2010-es jelenségeket (ekkor a válaszadók nem kevesebb, mint 28 százaléka tartotta ellenszenvesnek a zsidókat) követően 21-26 százalék között ingadozó averzió ugyan ezúttal sem mutat kiugró értéket, ám az utóbbi évben emelkedett, 25 százalékos” szinten alakult. Ez az eredmény vélhetően összefügg az általános, Európa-szerte terjedő idegenellenességgel. A migránsokat érintő ellenszenv egyébként mára a társadalomból hagyományosan a legerősebb érzelmi elutasítást kiváltó cigányok felé irányuló negatív érzületeknél is erősebbé vált. A zsidók relatív helyzete viszont ebben a dimenzióban viszonylag kedvezőnek számít a többi csoporthoz képest: a zsidók – a svábok mögött – a második leginkább elfogadott közösségnek számítanak. A két dimenzió összegzése alapján világosan látszik, hogy a társaa válaszadók 24%-a zsi dók kivándorlásának igényétől sem riadna vissza. Az elmúlt évek adataival összevetve elmondható, hogy hosz szabb időtávot tekintve a kognitív an tiszemitizmus észrevehetően terjedt hazánkban. Az elmúlt öt év so rán a nem antiszemiták aránya fo kozatosan csökkent, ezzel szemben az erősen antiszemitaként jellemezhető válaszadóké évről évre nőtt. Tavaly ráadásul – vélhetően az úgynevezett „igazság utáni politika” térnyerése, azaz a különböző politikai csoportok által egyre gyakrabban alkalmazott dezinformálás A Hahn Endre szociológus és Róna Dániel politológus, közgazdász által jegyzett, tavaly elvégzett és idén publikált mérések a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyát: a zsidósággal kapcsolatos véleményeket, képzeteket; az antiszemita előítéletek gyakoriságát, erősségét; a holokauszthoz és az emlékezethez fűződő véleményeket; és a zsidósággal kapcsolatos asszociációk természetét térképezték fel. A kutatás kérdőíves módszerrel történt, a 18 éves és idősebb népességet reprezentáló 1200 fős minta személyes megkérdezése révén. A legfrissebb kérdőíves kutatás, az elmúlt évek tapasztalataira rá erősítve, ismét alátámasztotta, hogy a zsidósággal kapcsolatos hírek a társadalom töredékéhez jutnak csak el. A megkérdezettek alig 12 százaléka volt képes konkrét, a zsi dósághoz kapcsolódó eseményt fel idézni. Mindebből következően a kérdésekre adott válaszok csupán a zsidókat érintő viszonyulások irányát megmutathatják, a kérdésekre adott válaszok társadalmi súlyát nem. A KOGNITÍV ANTISZEMITIZMUS A zsidósággal kapcsolatos képzeteket vizsgálva kijelenthető, hogy a kérdéssorban megfogalmazott, negatív tartalmú kijelentésekkel a lakosság harmada, negyede egyet ért. HOHMECOLÓ | KÖZÉLET
