Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-06-01 / 107. szám

KILE | IZRAEL egység | 2018 JÚNIUS 24 zethez, továbbá 43 zsidónak minő­sített személy élt Szentendrén, mely együtt, kerekítve jelentett 2,6%-ot. AZ „ÁGYRAJÁRÓ” VÁROS Fontos megemlíteni, hogy Szentend­rére sokan, így zsidók is, mint „ágy­rajáró” városra gondoltak, a kifejezés abban az értelmében, hogy az elsze­gényedett fővárosi egyé nek vagy csa­ládok kiköltöztek Szent endrére, míg anyagilag helyre nem billentek – kez­detben viszont so kaknak annyi pén­zük sem volt, hogy szobát béreljenek, csak egy ágy ra tellett nekik, ahová aludni jár tak a munkából „haza”. Azaz a szentendrei zsidó közös­ségnek folyamatosan volt egy „át­meneti jellegű” része, akik időről időre frissítették a hitközség törzs­közönségét. PATAKPARTI ZSINAGÓGA ÉS TÖBB A szentendrei zsidó hitközség in­tézményeit egy nagyobb épületben alakították ki, melyet egy szerb bor­kereskedőtől béreltek, és melyet, a hagyomány szerint, a keresztény férfi halála előtt a végrendeletében a hitközségre hagyományozott. Az épületet 1861-ben vették bér­­­­be, és ezután itt alakították ki a mind méretében, mind díszítésé ben szerényebb zsinagógát és az is kolát. Emellett itt élt a kántor, a temp lom­szolga és a tanító, de itt gyűlt össze a hitközség is a hanukai vagy a pu­rimi mulatságok alkalmával, vagy éppen az éves közgyűlés levezeté­sére. A visszaemlékezők szerint az ud­­var valóságos kis majorságnak tűnt – legalábbis gyermekszemmel, hi-ZSIDÓK SZENTENDRÉN Az első zsidók, akik hosszabb-rö­videbb időre már a 18. század vé­gén is megfordultak Szentendrén, írásos formában először 1822-ben vannak említve Izbégről, mely ma már a város részét alkotja. A város szívétől viszont egészen 1849-ig távol tartották a zsidókat a már ott élő kereskedők, hogy ők továbbra is kihívások és konkurencia nélkül működhessenek. 1840-ben még csak 6 főt írtak ösz ­sze, de 1880-ban már 216 fő élt itt, mely a lakosság 5,1%-át adta – in­nentől kezdve a hitközség létszáma érdemben nem változott, 200 fő körül mozgott, viszont ez a szám az összlakosság arányaiban egyre ke­vésbé volt meghatározó. 1941-ben 206 fő tartozott az izraelita feleke-SZENTENDREI ZSIDÓ LENYOMATOK SZILÁNKOK A SZENTENDREI ZSIDÓ HITKÖZSÉG MÚLTJÁBÓL ÉS JÖVÕJÉBÕL Egy kiegészítőjegy, 40 perc és már kinn is vagyunk az 5-ös hév végállomásán: Szentendrén. A Duna-parti kisváros népszerű a budapesti kirándulók között és a néhány napnál tovább idő­ző turisták körében egyaránt. A kanyargós, macskaköves, középkori hangulatú utcák sétára vonzzák a lábakat, melyek szinte minden sarkon egy galériába botlanak, vagy éppen zsidó emlékházba vagy egykori zsinagógába – de a Szentendrére kirándulók és az itt élők útja ha­marosan új zsinagóga és kóser kávézó felé is vezethet. Cikkünk a szentendrei zsidók múltjába és jövőjébe kalauzolja el az Olvasót, hogy majd személyesen is megtapasztalhassák a saját jelenükben! CSEH VIKTOR ÍRÁSA

Next

/
Thumbnails
Contents