Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-06-01 / 107. szám

2018 JÚNIUS | egység 17 TÖRTÉNELEM | JIDDISKÁJT ahol zsidó orvosok zsidó betege­ket ápoltak ’45-ben. Ez a két zsidó kór ház egyike volt (a másik Berlin­ben működött). Valószínűleg azért hagyták meg – bár eredeti épülete helyett a Malzgasse-i zsidó öregek otthonába telepítve – hogy a Bécs­ben dolgoztatott zsidó kényszer­munkások és a vegyesházasságból szü letettek ne az állami „árja” kór­há zakba járjanak. 120 ággyal, 80 dol gozóval működött dr. Emil (Smu­el) Tuchmann vezetésével. Számtalan zsidó köszönhette a túlélését ennek a kórháznak, amit többek között a JOINT is támogatott 37. NAGYAPÁM BESZERZÕ KÖRÚTJAI Lemberger rabbi feljegyzéseiben két szer is szerepel, hogy hálát kell ad niuk Rubinstein Náchmán Chájimnak (1901–1967), anyai nagyapámnak – már azon kívül is, hogy eleve nagy szolgálatot tett a közösségnek az­zal, hogy gondolkodott róla, hogy Tó rájuk legyen. Ros hásáná közeledtével azon­ban sófárra is szükség volt. Nagy­apám „szerzett a Rothschild kor­­­házból só fárt, ott volt még valameny­nyi megmarad zsidó” írja a rab bi. Valószínűleg megengedték, hogy lá­togassa az ott fekvő gyerekeit, és ezt kihasználva szerzett sófárt. Ezt fúj­ták meg az őszi nagyünnepek során a Schranken berg gasse ut cában38. És ekkor született Lem berger rabbinak az a jom kipuri dró séja, melyben ar­ról beszélt39 : éle tük korábbi éveiben hosszan ké szültek fel ros hásánára és jom ki purra, ám idén nem lehe­tett a szo ká sos módon felkészíteni a lelkü ket ám bőven hoztak áldo­zatot a zsidóságért. „Áldozatokkal készültünk az ünnepre. Adja Isten, hogy ez le gyen elég.” Pár hónappal később, purim kö­zeledtével újabb nehézség merült fel: nem volt velük az Eszter könyvé t tartalmazó tekercs, amiből fel kel­lett volna olvasni. A Jóisten tudja csak, hogy hogyan, de Rubinstein Náchmán, aki mindig kész volt az ilyen akciókra, bement Bécsbe, és vásárolt valamelyik Malzgasse-i zsi­nagógából egy Eszter könyve teker­cset is, így minden készen volt pu­rim ünneplésére: este és még kora reggel is, mielőtt munkába mentek, felolvasták a megilát 40. 1 Megjelent nemrégen a Zsidó ismeretek tára 33. kötetként Holokauszt és Háláchá cimmel, 24 fejezet; 2 Nagybátyám néhai Rubinstein Mordecháj közlése. De Vorhand rabbi Ohel Mose–Ál háTórá című könyvének előszavában (1. kötet 17. oldal) kicsit másképp szerepel ez; 3 Vorhand rabbi volt az utolsó férfi, akit a háború előtt temették a zsidó temetőben. Nagyanyám Gombó Hicl (meghalt 1944. május 18.) volt az utolsó nő ( Rubinstein Eliezer közlése); 4 Édesanyám nagybátyja Rubinstein Slomó volt az, aki a közösség nevében kinevezte az új rabbit ( Rubinstein Eliezer közlése); 5 Az Ohel Mose Előszavában ( uo. ) párhuzamot talál az özönvízzel, amikor az Örökkévaló szintén megvárta a Metusálem utáni gyászhetet ( 1Mózes 7:10., Szánhedrin 108b.); 6 Randolph L. Braham: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája 1. kötet 426. oldal; 7 Kli golá Előszó 34. oldal; 8 Moskovits Báruch Cvi: Nisbá láávotechá 1. kötet, Biográfia 8. oldal. Moskovits személyes visszaemlékezés alapján írta, azonban Braham ( uo. ) június 27. dátumot ír; 9 Esther Farbstein: Böszéter hámádrégá , Jeruzsálem 2013, 393. oldal; 10 Böszéter hámádrégá uo. 392. oldal. Más források nem lényegesen, de eltérő számokat emlí tenek. Lásd még lejjebb 12. lábjegyzetben; 11 Érdemes megjegyezni, hogy 2011-ben nagynén é m egy hosszú videó interjút adottt a Jád váSém intézetnek (száma 9446658), ahol sok további részletet elmond a strasshofi életről; 12 Kinga Frojimovics and Éva Kovács: „Jews in a ‘Judenrein’ City: Hungarian Jewish Slave Laborers in Vienna (1944–1945)”, in: Hungarian Historical Review 4:3. 707. oldal. Sajnos nem találtam online elérhetőségét ennek a listának; 13 Uo. 426–427. oldal; 14 Itt is látható, ahogy azt a 10. lábjegyzetben jeleztem, hogy a források kicsit eltérnek a létszámot illetően; 15 Böszéter hámádrégá uo. 389–393. oldal; 16 A szakirodalom sajnos alig említi Freudiger áldásos munkáját ezen a téren, pedig az részben ismert az 1954-es Kasztner per és az 1961-es Eichman per anyagaiból is, ahol ő kulcsfontosságú tanú volt. Részletesen lásd Böszéter hámádrégá uo. 4. fejezet; 17 Lásd például uo. 393. oldal 12. lábjegyzetben; 18 Nagybátyám, Rubinstein Eliezer közlése; 19 Kli golá Előszó 17. oldal végén; 20 Uo. 29. oldal; 21 Lásd például könyvében 5. oldal a Jom kipuri Kol nidré dróseja; 22 Jeremiás 46:19. alapján: „Elköltözésre való holmit (kli golá ) készíts magadnak, Egyiptom leányának lakója, mert Nóf pusztulássá lesz, felgyújttatik, nem lesz lakója”; 23 Uo. 28. oldal; 24 Nagynéném, Ganzel Chájá (Hájlus) közlése; 25 Kli golá Előszó 26. oldal; 26 Kli golá uo. 17. oldal végén; 27 Sulchán áruch RSZ 314:16; 28 SÁ OC 336:5., 7., 12; 29 Kli golá uo; 30 Kli golá uo. 18–21. oldal; 31 A megtérés szabályai 6:5.; 32 1Mózes 15:13.; 33 Édesanyám közlése; 34 Kli golá uo. 16. oldal. Lásd még 18–19. oldal; 35 Uo. 25. oldal. Részletesebben lásd Holokauszt és Háláchá 72. oldal; 36 Lásd Böszéter hámádrégá 416. oldal; 37 Lásd minderről uo. 414–418. oldal; 38 Kli golá uo. 23. oldal; 39 Uo. 6. oldal végén; 40 Uo. 30. oldal. Megemlékezés a strasshofi emlékműnél osztrák politikusokkal A szerző édesanyja és nagynénje, Hájlus 2017 végén Jeruzsálemben A STRASSHOFI KÉNYSZERMUNKÁSOK SORSA Több mint 13 000 strasshofi zsidó élte túl a háborút – ez kiemelke­dően magas, 75%-os túlélési arány, ami sehol máshol nem volt. Így, a kiötlők szándéka ellenére, valójá­ban mentőakció lett belőle. Ennek kö szönhető az, hogy a háború után Makón mű ködött talán a leg ­erősebb vidéki ortodox hitközség 1956-ig. Lemberger rabbi maga is 1952-ig ott szolgált rabbiként. Édesanyám és családja is vissza­­­tért Makóra, majd pár évre rá ki ­vándoroltak New Yorkba. Leg idő­sebb nagynéném, a cikkben is meg­említett Hájlus, elég fiatalon ment férjhez, Palesztinába vándorolt ki, és a mai napig Izraelben él.

Next

/
Thumbnails
Contents