Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-06-01 / 107. szám

2018 JÚNIUS | egység 9 ITTHON | HOHMECOLÓ hangot megütő, egyes elemeiben az antiszemitizmus határmezsgyéjén táncoló médium, ezúttal kevés teret szentelt a gázai zavargásoknak. Az izraeliek által Gázába küldött se­gély hírét meg sem említik. Ezek mellett a Mérce.hu Face­book-oldalán megosztott egy pa­lesztin propaganda-videót, melyet a Budapesti Szolidaritás Palesz­tinával közösségi oldal felirato­zott. Utóbbi oldal bejegyzéseiben „apartheiddel” vádolja Izraelt, és antiszemita karikatúrákat oszt meg a gyermekek életét kioltó Netanja­huról. (Ezzel feltámasztva a közép­kori vérvádakat). Szintúgy érdemes követni Zsur­zsán Anita, a portál szerzőjének kö­zösségi oldalát, aki nemrég egysze­rűen a „fascism” szóval osztotta meg az izraeli védekezésről szóló hírt. A bejegyzést azóta eltávolította, de to­vábbra is ott díszeleg falán a szöveg, miszerint az izraeliek „gyilkoltak” Gázában. A tényeket, miszerint a le­lőtt zavargók döntő többsége ismert terrorszervetekhez tartozott, hogy a zavargók célja az izraeli városokba való betörés volt, vagy hogy a zavar­góknak a Hamász fizetett, ameny ­nyiben sikerült megsérülniük, nem osztotta meg olvasóival. áprilisban még tisztában voltak azzal, hogy a tüntetések oka Izrael Állam 70. születésnapja – azaz a tüntetések lényegét tekintve Izrael létjogosultságát vitatták el –, imént idézett cikkében már „a diplomáci­ai váltásnak” tudta be a „vérfürdőt”. A több mint száz éves múltra visz ­szatekintő Népszava napjainkra a legnagyobb példányszámú nyom­tatott baloldali lap maradt a Nép­szabadság bezárását követően. A lap korábban nem volt ismert Izra­el-ellenes narratíváról, és máig szá­mos illusztris cionista szerző kifejti véleményeit az orgánum oldalain. Az Izrael 70. születésnapját kí­sérő gázai határmenti incidenseket a lap a fentiek ellenére meglepően ellenséges hangnemben kezelte. A Népszava két cikkének címébe ön­kényesen elhelyezte a „vérfürdő” ki­fejezést, azt a látszatot keltve, hogy a zsidók szeretnek mások vérében fürdőzni. (A kérdés, miszerint ak­kor a dzsihadista Hamász mit szeret csinálni, nem tárgyalta a lap). Noha A baloldali hetilap érdekes módon kimondottan kevés helyet szentelt a gázai zavargásnak, ám tény, hogy hetilapként nem tarthat igényt olyan részletességre, mint egy na­ponta többször új tartalommal jelentkező portál vagy napilap. A lap, mint az eddig elemzett többi baloldali orgánum, szintúgy mér­sékelten adott teret önálló izraeli véleményeknek a gázai zavargással kapcsolatban. Teljes cikkben idéz­te az ENSZ elítélő nyilatkozatát, Netanjahu fiának a 444.hu által is citált obszcén Twitter-üzenetét, ám az izraeli miniszterelnök tényleges apológiájának mindössze egy mon­dat erejéig adott teret, miután már hosszasan bemutatta a Guardian és az Al-Dzsazíra (!) álláspontját. Nem teljesen világos, hogy az erő­sen antidemokratikus katari portál véleménye miért relevánsabb, mint a Közel-Kelet egyetlen demokrá­ciájáé. Egy másik cikkében idézte Izrael belgiumi követét (!), aki utalt arra egy interjújában, hogy a pa­lesztin halottak nagy része terroris­ta volt. A lap azonban nem idézte a hírt, miszerint a Hamász beismerte a tényt. Ezzel szemben fontosnak tartot­ta megosztani, hogy egy rasszistá­nak tartott jeruzsálemi focicsapat felvette Donald Trump nevét. JOBBOLDALI LAPOK ÉS PORTÁLOK hazánkban található követségek is elsősorban a lap álláspontjából tá­jékozódnak. Logikus következtetés lenne tehát, hogy a Magyar Idők szinte teljes egészében a kormány­zati Izrael-barát külpolitikai vonalat kellene, hogy kövesse. Ezzel szem­ben azonban az látható, hogy meg­lepő mértékű önállóságot tanúsít a közel-keleti konfliktus ügyében, elsősorban arabbarát oldalra húzva. Mindennek oka lehet a külpolitikai rovat Magyar Nemzettől és Magyar Hírlaptól örökölt, hagyományosan Izrael-ellenes vonala is. (Sitkei Le­vente, Lovas István). A lap több véleménycikkben is foglalkozott Izraellel, törekedve a lavírozó, egyenlőségjelet tevő hang - nemre, ám így is főleg a zsidó ál­lamra helyezve a felelősséget. Így például Szőcs László cikkében a zsidó állam alapításával kapcsolat­ban az izraeli megszállás kifejezést idézőjel nélkül használja, minden jel szerint komolyan gondolva azt. Érdekesség, hogy a lap főleg szerzőkkel ellátott, véleményt meg­fogalmazó írásokban foglalkozott a helyzettel, a legtöbb híradás az MTI anyagainak száraz átvétele. A Magyar Idők láthatóan nem kíván olyan cikkeket közölni, me­lyekből diplomáciai bonyodalom fakadhatna, látványosan egyik ol­dal álláspontját sem támogatja. A legfontosabb jobboldali napi­lap kétségkívül a Magyar Idők. A félhivatalos kormánypárti napilap közli a kormány állásfoglalásait, a A Szombat zsidó folyóirat koráb­ban már közölt elemzést a 444. hu és a 888.hu Izraelhez való hoz­záállásának összehasonlításáról. Megállapításuk volt, hogy a 888. hu „barátiabb hangnemben kezeli a zsidó államot, mint progresszív konkurenciája”. Ugyanezt igazolja mostani elemzésünk is. A lap a magyar médiában egye­düli módon (!) teljes cikket szentelt Netanjahu álláspontjának, tisztáz­va azt is, hogy a tüntetők között ott voltak a Hamász emberei, akik be akartak törni Izrael területére a határ áttörését követően.

Next

/
Thumbnails
Contents