Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-05-01 / 106. szám
KILE | KÖZÖSSÉG egység | 2018 MÁJUS 20 munkahellyel rendelkező válaszadók 11%-a), illetve munkakeresés közben (a munkakereső válaszadók 10%-a), valamint iskolában, különféle képzéseken. A TUDATOSSÁG ERÕSÍTÉSE További fontos tanulsága volt a felmérésnek, hogy a válaszadók körülbelül fele nem ismerte a zsidókat a hátrányos megkülönböztetés ellen védő jogszabályokat. Ennek azért van jelentősége, mert még a jogalkotók megfelelő munkája esetén sem érhető el a kívánt hatás, ha az emberek nincsenek tisztában az őket megillető védelemmel, illetve azzal, hogyan és milyen segítséget vegyenek igénybe ügyeik kivizsgálásához. Valamelyest ezzel is összefügghet, hogy a fizikai erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést tapasztalt válaszadók 64%a nem jelentette a legsúlyosabb esetet a rendőrségnek vagy egyéb szervezetnek. Az adatok kiértékelését követően az FRA több ajánlást fogalmazott meg az Európai Unió felé. Ezek között szerepelt, hogy a hátrányos megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények szisztematikus és koordinált kezelését célozva mind a gazdasági és politikai unió, mind maguk a tagországok biztosítsák az antiszemitizmus leküzdését szolgáló intézkedések nemzeti stratégiákba és cselekvési tervekbe integrálását. Indítványozták, hogy az EU és a tagállamai egyaránt határozzanak meg hatékony módszereket és helyes gyakorlatokat az online antiszemitizmus visszaszorítása érdekében. Mindezek mellett célként jelölték meg a zsidó emberek jobb tájékoztatását a jogaikról és a rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokról. Hangsúlyozták továbbá, hogy amennyiben egy bűncselekmény antiszemita indíttatású, a tagállamok biztosítsák, hogy ezt az indítékot a bíróságok figyelembe vegyék a büntetés kiszabásakor. ÚJABB KUTATÁS A TENDENCIÁK FELMÉRÉSÉÉRT A felmérés talán legfontosabb tanulsága mindezek fényében az volt, hogy a zsidókat továbbra is az egész Európai Unióban érik támadások, hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, mi több, akár fizikai erőszak is. Nem kevésbé elkeserítő, hogy a széles körű és régóta fennálló előítéletek miatt a zsidók még mindig nehezen tudnak élni a jogaikkal. Hat évvel a felmérés után, az FRA tavaly újra vizsgálni kezdte a zsidókat érő diszkrimináció és gyűlöletcselekmények mértékét. A kutatást ezúttal Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Lettországban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban végzik el. Az újabb felmérés alapján a remények szerint a döntéshozók és a problémában érintett valamennyi fél viszonylag pon tos képet kaphatnak arról, hogy a zsidók alapvető jo gainak védelme miként alakult az eltelt időszakban az Európai Unió területén. A tervek szerint a felmérés eredményeiről a jogvédő szervezet 2018 végén számol be.
