Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-05-01 / 106. szám
egység | 2018 MÁJUS 18 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ ANTISZEMITIZMUS MA: FELMÉRÉS EURÓPAI ZSIDÓK KÖZÖTT Az Európai Unió ismét felmérést végez a zsidók elleni hátrányos megkülönböztetésről és gyűlölet-bűncselekményekről. Összeállításunkból mindent megtudhat a felmérésről és arról, hogyan csatlakozhat hozzá. RÉTI JÁNOS ÍRÁSA államokban él ugyanis az Európai Unió zsidó lakosságának mintegy 90%-a. A felmérés alapjául 5847 olyan, önmagát zsidónak valló, 16 évesnél idősebb megkérdezett válaszai szolgáltak, akik hajlandók voltak online beszámolni az antiszemitizmussal kapcsolatos személyes tapasztalataikról. Ez utóbbit érdemes szó szerint érteni, az antiszemita tendenciákat vizsgáló kutatás tudniillik a száraz adatok mellett valóban a válaszadók történeteire, és az azok alapján megfogalmazott véleményeikre és következtetéseikre volt kíváncsi. KIK FÉLNEK AZ ANTISZEMITIZMUSTÓL ÉS KIK GERJESZTIK AZT? Az adatok kiértékelése után világossá vált, hogy a válaszadók többsége (66%) szerint az antiszemitizmus valós problémát jelent a felmérésben érintett uniós tagállamokban. A csaknem hat évvel ezelőtt elvégzett kutatás árulkodik a zsidóság antiszemita megnyilvá nulásokkal kapcsolatos, akkori percepcióiról is: a vá laszadók háromnegyede (76%) az adatok felvételét megelőző öt évben a problémák határozott súlyosbodá sát érzékelte hazájában. Szintén a megkérdezettek nagyjából háromnegyede (73%) gondolta úgy, hogy az inter-MENNYIRE BIZTONSÁGOS A ZSIDÓK SZÁMÁRA EURÓPA? Az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2012 végén felmérést végzett az Európai Unió tagállamain belüli, zsidókat érintő hátrányos megkülönböztetésről és gyűlölet-bűncselekményekről. A mintavételt a szervezet munkatársai nyolc országban: Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Lettországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban hajtották végre. Az országok kiválasztása nem véletlenszerűen történt, ezekben a tag-Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikke kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. A 10. cikk biztosítja a gondolatszabadságot, a lelkiismereti szabadságot és a vallásszabadságot, a 21. cikk védelmébe veszi a tagállamok lakóinak megkülönböztetés-mentességhez való jogát, ide értve a valláson és meggyőződésen alapuló megkülönböztetést is. A 47. cikk magába foglalja a hatékony jogorvoslathoz, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot egyaránt.
