Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-01-01 / 102. szám
2018 JANUÁR | egység 11 KISOKOS | JIDDISKÁJT HASZID ETIKETT KÁBÁLÁT PÁNIM: A VENDÉGEK FOGADÁSA Ez a nap a vőlegény és a menyasz szony számára olyan, mint a jom kipur, az engesztelő nap, ezért reggeltől kezdve a szertartás végéig böjtölnek. Elérkezett a várva várt pillanat: a menyasszony és a vőlegény az esküvő helyszínére érkeznek, és megkezdődik a Kábálát pánim , a vendé gek fogadása. A jegyespár továbbra sem találkozhat egymással, a nők a menyasszony, a férfiak a vőlegény szobájában gyülekeznek. A menyasszony feldíszített, trónusszerű széken ülve fogadja a hölgyeket. Szokás frissítőkkel és néhány falat étellel kínálni az érkező vendégeket, amíg el nem kezdődik a szertartás. A vőlegény szobájában általában haszid dallamokat énekelnek és a jövendőbeli férj vagy valamelyik vendég Tóramagyarázatot tart. A legtöbb helyen itt írják meg azt a két dokumentumot, mely a házasság jogi alapját megveti: a tnáim ot és a kötubá t. A tnáim a két család meg állapodását tartalmazza többek kö - zött olyan kérdésekben, hogy ki viseli az esküvő és az új otthon felszerelésének költségeit. A szerződés megkötése után a két örömanya szobájában kerül sor. Ez valójában egy szerződés formanyomtatványa, amely rögzíti a házasságkötés tényét és a későbbi feleség jogait. Ez, a talmudi bölcsek által szerkesztett irat, korát messze megelőzve rögzítette már évszázadokkal ezelőtt is a nő jogait és azt, hogy mi illeti meg a feleséget válás vagy a férj halála esetén. által felkért zsidó házaspárok férfitagja és a férfi vendégek a menyasszonyhoz kísérik. Szokás, hogy ének szóval vonulnak be a menyaszszony szobájába, ahol a menyasz szony az örömanyák és a hölgyek ko szorújában várakozik. Chábád szo kás szerint innentől a szertartás végéig a ljadi-i Snéor Zálmán rabbi által komponált, szívhez szóló melódiát éneklik. A vőlegény fátylat borít a menyasszony arca elé – hászid szokás szerint teljesen átlátszatlan fátylat, mely tökéletesen eltakarja az ara arcát. Hagyományosan ezt sem arany, sem ezüst díszek nem díszítik, ahogy a házasulandók sem viselnek semmilyen ékszert. Ezután a menyasszony és a vőlegény édesapja és nagyapja megáldja az arát. Az elfátyolozás szertartására több magyarázat is létezik. Egyrészt Rebeka ősanyánktól eredő szokás, (vagy, ha ők nincsenek jelen, akkor az a két hölgy, akik a hüpe alá kísérik majd a menyasszonyt), közösen eltörnek egy tányért. Ez szimbolizálja a most aláírt tnáim véglegessé gét és megmásíthatatlanságát. A kötuba , a házasságlevél meg írására is általában itt, a vőlegény Chábád szokás szerint ezután a vőlegény egy hászid diskurzust, má ámárt ad elő. Ez a hatodik Lubavicsi Rebbétől, Joszéf Jic’chák Schneersohn rabbitól származik, lánya Cha - ya Mushka és a későbbi, ugyancsak Lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi esküvőjén (1928) hangzott el. A máámár ma gába foglalja az összes lubavicsi reb be (a híres Báál Sém Tov-tól kezdődően) tanítását, ennek felidézése tehát annak az óhajnak a kifejezése, hogy lelkeik tiszteljék meg az ünnepséget. A MENYASSZONY ELFÁTYOLOZÁSA A ceremónia következő állomás a menyasszony elfátyolozása, vagyis a bádekolás . A vőlegényt a két öröma pa, vagy távollétükben a jegyespár aki kendőjével eltakarta arcát, mikor meglátta vőlegényét, Izsákot (1Mózes 24:65.). Másrészt a fátyol, ami a szertartás végéig lehajtva ma-Az ünneplés során a férfiak és a nők elkülönülnek, a két „térfelet” pa raván, ún. mechice választja el egymástól. A lányok és az asszonyok a menyasszonnyal, a férfiak és a fiúk a vőlegénnyel tán colnak. FOTÓINK OBERLANDER NÁCHMÁN ÉS CHÁNI ESKÜVŐJÉN KÉSZÜLTEK
