Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-03-01 / 94. szám

2017 MÁRCIUS | egység 11 KITEKINTŐ | HOHMECOLÓ menekített gyermeksérültjeinek kór­házi költségeihez járultunk hozzá. Az egyes országokban működő szervezetek milyen kapcsolatban állnak egymással? A Keren Hayesod jeruzsálemi köz­pontja, ahol igazán professzionális csapat működik Mudi Sandberg elnök, korábbi energiaügyi mi­niszter és Greg Masel ügyvezető irányításával, nagyon fontosnak tartja az egyes országokban műkö­dő szervezetek együttműködésének szervezését és a tapasztalatok cseré­jét. Évente a Jom Haacmaut (Füg ­getlenségi nap – a szerk.) környékén van az elnökök összejövetele Izraelben, ahol a szakmai program a tapasz­talatcsere, az újabb kampányok megvitatása és természetesen az is­merkedés egymással. Ilyen módon gyakorlatilag minden ország szer­vezetével kapcsolatban vagyunk, a Keren valójában egy nagy család. Intenzív a kapcsolatunk az osztrák szervezettel, én személy szerint is sokat tanulok Arie Muzikanttól, az ottani elnöktől. A nőcsoportok ve­zetőinek és érdeklődő tagjainak is általában évente van egy nagyobb nemzetközi találkozója. 2014-ben ez Budapesten volt, ahol például Heller Ágnes filozófus volt az egyik előadó. A nőcsoportunk vezetője Ungár Anikó bűvész. Hogy került kapcsolatba a szerve­zettel? Ahogy említettem, a rendszervál­tás után volt egy kezdeményezés a hazai szervezet felélesztésére, mely­nek kapcsán a jeruzsálemi veze tők kapcsolatban voltak Székely Gá­borral. Amikor döntés született 2012-ben arról, hogy felélesztik a magyarországi aktivitást, megkér­dezték Székely Gábort, hogy kit javasolna erre a nem túl egyszerű feladatra. Mi Gáborral jó barátok vagyunk, aminek azt hiszem a leg­fontosabb aspektusa, hogy szinte semmiben nem értünk egyet, ámde neveltetésünk és zsidó tradícióink nagyon hasonlóak. Nem hiszem, hogy rosszat akart nekem, mikor azt javasolta, hogy engem keres­senek meg. Így kerültem kapcso­latba Eli Keidaron keresztül egy fantasztikus úriemberrel és megy ­győződéses cionistával, Nati Me­tukival, aki akkor a Keren európai igazgatója volt. Neki nem lehetett nemet mondani a felkérésre. Ami­kor elvállaltam a leendő szervezet kuratóriumi elnöki posztját, még nem tudtam pontosan, hogy mit vállalok, de Nati valószínűleg sej­tette ezt. Megígérte, hogy minden­ben segítségemre lesz, így aztán belementem. Így is volt, Nati min­den nehézségen átsegített, igazi barátság alakult ki közöttünk, ami azután is fennmaradt, hogy ő nyug­állományba vonult. Utóda, koráb­bi helyettese, Dani Viterbo, akivel szintén igazán jó együtt dolgozni. Vannak-e állandó támogatói a KH-nak Magyarországon? Igen, az elmúlt négy év során ki­alakult egy állandó támogatói kör, amit igyekszünk stabilizálni és szé lesíteni. Nagyon érdekes, sok­szor megható, néha meg elkeserítő tapasztalatokat szereztünk az ado­mánygyűjtési kampányaink so rán. Vannak rendszeres adományo zó­ink, akik sokszor hetente bemen nek a bankba és befizetnek a szám lánkra pár ezer forintot úgy, hogy a nevü­kön kívül semmit nem tudunk ró­luk, még megköszönni sem tudjuk a nagylelkűségüket. Aztán vannak olyanok, nagyrészt keresztények, akiknek vallási meggyőződésből nagyon fontos Izrael léte és jólé­te. Ők sokszor kifejezik hálájukat, hogy rajtunk keresztül adhatnak Izraelnek, ez nekik nagyon fontos lelkiismereti ügy. Van olyan igen AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORA A Holokauszt után a Keren Hayesodnak egyszerre kellett megoldania önnön újjászerveződését és a túlélők helyzetét. A világháború után erői­ket arra koncentrálták, hogy a brit bevándorlási korlátozások ellenére a lehető legtöbb zsidót juttassanak el az akkori Palesztinába. Izrael Állam kikiáltása után a Keren Hayesod újabb feladattal került szembe. A bevándorlási hullámok során a világ legkülönbözőbb pont­jairól érkeztek az országba zsidók tömegei, az ország lakossága pár év alatt megháromszorozódott. A Keren Hayesod pénzügyi hátteret biz­tosított a települések megépítéséhez és fejlesztéséhez. Munkájuk olyan kiemelkedően fontos volt, hogy a Knesszet 1956-ban külön törvényben biztosította a Keren Hayesod egyedi jogállását, mint „Izrael állam hivata­los adománygyűjtő szervezete”. BEVÁNDORLÓK ÉS SZOCIÁLIS VÁLSÁGHELYZETEK A bevándorlók támogatása és a települések alapításának finanszírozása mellett a ’60-as évek gazdasági válsága által okozott szociális problé­mákat is igyekezett enyhíteni a szervezet. A projektek finanszírozására hatalmas adománygyűjtő akciókat tartottak. Ezek közül kiemelkedik két akció:1967-ben 150, 1973-ban 300 millió dollárt sikerült összegyűjteni. A ’70-es évek első felében 185 000 új bevándorló érkezett Izraelbe, nagyjából a fele a Szovjetunió területéről. Az ő segítésük mellett a Keren Hayesod komoly támogatást nyújtott a „Mózes Művelet”-hez, melynek során az etióp zsidókat telepítették Izraelbe. A ’80-as évek vége, ’90-es évek eleje kettős kihívást hozott. Az első intifáda tragédiái mellett az összeomlott Szovjetunióból áradó zsidó tö­megeket is kezelni kellett. Ennek kezelésére indították be az Exodus nevű kampányt, melynek keretében 1990 és 1992 között több, mint félmilliárd dollár gyűlt össze a bevándorlók megsegítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents