Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-02-01 / 93. szám

2017 FEBRUÁR | egység 23 KÖZÖSSÉG | KILE voltam az EMIH „sajtóosztálya”. Azután szépen las­san, ahogy én is sétálgattam felfelé a ranglétrán, kiala­kítottunk egy nagyon profi szerkesztőséget, amelyben megoszlanak a munkák és a feladatok. Ma már színvo­nalas, profi csapattal dolgozunk az Egység, a Gut Sábesz és a zsido.com kiadásán. Hogyan viszonyul a családod a munkádhoz? A gyerekeim nagyon lelkesek. Minden újságban meg­keresik a nevemet, ha van, a fotómat is. Ez nem olyan munka, hogy négy órakor kiesik a toll a kezemből, nap mint nap látják, hogy dolgozom. Nagyon büszkék rám. A férjemmel mindketten hektikus beosztásban dolgo­zunk. Komoly szervező munkát és elfogadást igényel­nek a mindennapok, hogy támogatni tudjuk egymás munkáját. Van segítségetek? Elképesztő család áll mögöttünk. Mindig támogatnak, akkor is így volt, amikor újszülött kisbabám mellől mentem vizsgázni, vagy amikor a lapzárta hajrájában azt sem tudom, hol áll a fejem. Bármikor számíthatunk a nagyszülőkre, nagynénikre. Három gyerek és ennyi munka mellett hogyan szerve­zed meg a hétköznapokat? Én vagyok a családban a hajcsár. Csak így tudom elér­ni, hogy mindenki mindig ott legyen, ahol lennie kell. Nem könnyű az állandó rutint tartani, de megvannak a főbb vonalak, amik kapaszkodót adnak. Ad ehhez kapaszkodót a zsidóságod? Egy zsidó ember életének ritmust adnak az ünnepek. Jelentős szervezést igényelnek, de hihetetlen lehetősé­get is jelentenek. Ritkaság, hogy minden egyes héten a család kap huszonöt órát arra, hogy csak egymásra figyeljen. Nálunk minden sábesz ilyen. Kikapcsoljuk a külvilágot és egymás felé fordulunk. Ez sok erőt ad a hétköznapokhoz. Egy vallásos zsidó családnál több a gyerek, mint máshol általában, ez is meghatározza az életmódunkat. De nemcsak a gyerekek száma több, a figyelem is, ami rájuk irányul. Nálunk szerencsére nagy a család, nem csupán a testvérek, az unokatestvérek is nagyon közel állnak egymáshoz. Teljesen természetes, hogy a lányom felhívja az Izraelben élő unokatestvérét, hogy segítséget kérjen a héber leckében. Mit szeretnél még elérni a munkádban és a család­ban? A munkámmal most nagyon elégedett vagyok, pont any ­nyi kihívás, öröm, nehézség van benne, amennyi jólesik. A család mindig dinamikusan változik, folyamatosan új helyzeteket kell megoldani. Egy új kisbaba születése, az iskolakezdés, ne adj Isten egy betegség megváltoztatja a család életét, ehhez kell alkalmazkodni. A nagy cél, hogy a gyerekeket „pályára” tudjuk állítani, hogy azon az úton menjenek, amin elindítottuk őket. RIVKA RAVITZ, AZ IZRAELI ELNÖK JOBBKEZE Rivka Ravitz tehetsé­ges, magasan képzett és az izraeli politikai élet egyik legfonto­sabb pozícióját tölti be: ő vezeti az állam­elnök irodáját – ezzel az első ortodox nő, aki ilyen magas pozí­ciót tölt be. A 11 gye­rekes Rivka Ravitz 16 éve vezeti Reuven Riv­lin irodáját. Sokak szerint ő a hajtóerő, ami az elnöki székbe juttatta Rivlint. Ravitz számítástechnikából és politikatudományból diplomázott. Amellett, hogy az elnök stábját vezeti főállásban jelenleg a közrenddel foglalkozó Phd-jén dolgozik. Ravitz 39 éves, ortodox zsidó családban született, 20 éves korára feleség és édesanya volt. Tanítónői ál­lását édesapja javaslatára cserélte fel a politikai életre, ám nem tett le róla, hogy egyszer még tanítson. „Az én sikerem az ő sikerük is ” SZILÁNK ZSUZSA a Maimonidész Gimnázium operatív igazgatója az EMIH-nél, emellett hittanoktatást, ifjúsági programokat, sítábort és nyári tábort szervez. Otthon férje, 16 éves lánya és 13 éves fia várja. Egy zsidó otthon meg­teremtése a nőn múlik – mondja Zsuzsa. – A kó ser konyha, a gyereknevelés, az ünnepekre felkészülés és persze a sá beszi gyer­tyák meggyújtása mind elsősorban női feladat. Egy tradicionális zsidó otthon tartópillére a nő, anya, feleség, tanácsadó, lelki társ. A zsidó törté­nelemben az ősanyákon túl többször is főszerepet kaptak a nők, akik megmentették a zsidóságot, ilyen Eszter vagy Judit története. Ezek szerint az életedben az anya-feleség szereped megelőzi a dolgozó női mivoltodat? Inkább úgy mondanám, a kettő kiegészíti egymást. Ezt annak is köszönhetem, hogy az utóbbi öt­hat év­ben a munkám összeforrt a zsidóságommal. Ráadásul gyerekvonalon dolgozom. Egy zsidó vezetőnek nőként kiemelten fontosak a gyerekek, fiatalok.

Next

/
Thumbnails
Contents