Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-12-01 / 101. szám

KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2017 DECEMBER 28 korábban, május 8-án a pestiek hivatalosan is megválasztották Bos­kowitzot. Ugyan Boskowitz a tör­vény értelmében továbbra sem mint rabbi szerepelt, hiszen a 38. cikkely még mindig érvényben volt és nem tette lehetővé ezt, viszont azt nem tiltotta, hogy a pestiek rabbihelyet­test válasszanak maguknak, így a helytartóság kénytelen volt akcep­tálni Boskowitz állandósítását. Boskowitz megválasztásától kezd­­ve a beszédeit nem a korábbi szűkös ima házban, hanem az el ső pesti zsi - nagógában tarthatta. Ugyan is a pes­­ti közösség nem sok kal korábban, 1796. április 15-én hat évre szóló szer ződést kötött Orczy József bá­­róval, melynek értelmében a Király utca elején álló házában zsi nagógát nyithattak. Az egy női és egy férfi teremből álló bérlemény dí ja egy évre 250 forint volt. VIZSGÁLÓK A PESTI HITKÖZSÉG NYAKÁN Münz viszont nem hagyta annyiban a pesti rabbihelyettesválasztást. Fel­kereste a megyevezetést és előadta, hogy Boskowitz kinevezése érvény­telen, hiszen ő, az 1789-es óbudai rabbivá választása óta, akkor már hét éve Pest rabbija is. A pestiek vi­szont kitartottak Boskowitz mellett és tagadták Münz egykori szóbeli megválasztását. 1796 augusztusában Münz reto­rikája fordulatot vett a pesti város­házán, és a továbbiakban már azzal ér velt, hogyha a pestiek el akarnak sza kadni tőle, ám legyen, viszont, ha továbbra is ragaszkodnak Bos ko - witz személyéhez, akkor ő kény te­len lesz megtiltani az óbudai zsi - dóknak, hogy Pesten étkezzenek, ez zel pedig jelentős kára lesz a vá - rosvezetésnek is. A városvezetés ezután két vizsgá­lót küldött a pestiek és Boskowitz nyakára, akik elfogultak voltak és az óbudaiakkal egy mesét fújtak. A pestiek ugyan kérték az újbóli vizsgálatot, de annak az eredménye sem hozott változást. A pestiek ezután biztosították a tanácsot, hogy azoknak jottányi ká ruk sem lenne, ha történetesen Münz megtiltaná a pesti kóser ven­déglők látogatását. Ezután pedig a pestiek – öt családot kivéve, közöt­tük Sachsel Márkusét is – szeptem­ber 4-én ünnepélyesen kihirdették, hogy Boskowitz a teljesjogú rabbi­juk, és Óbudához a továbbiakban semmi közük sincsen. A hirdetmény viszont inkább csak gesztus értékű volt, mely főleg Münz bosszantásá­ra irányult... „A TOVÁBBI BÉKE KEDVÉÉRT...” A parttalan vitának Domonkos és Wittmasser városi biztosok vetet­tek véget, akik szeptember 10-én javaslatot tettek a tanácsnak, hogy MÜNZ UTOLSÓ PRÓBÁJA A vetélytárs távozása után Münz egy időre a háttérbe vonult, és leg­közelebb sem maga szállt a ringbe, hanem az ország hét leggazdagabb zsidóját (három pozsonyi, két móri és egy komáromi családfő) küldte a királyhoz. 1799. április 13-án a hét befolyá­sos zsidó azt írta az uralkodónak, hogy többek között azért is lenne szükség pesti rabbira, mert a vásá­rokon a külföldi zsidók teljesen magukra vannak hagyva a vallási és erkölcsi kérdések terén. A pozícióra javaslatot is tesznek: nem megle­pő módon Münz személyében – akinek távollétében alkalmasnak találnak egy, a Münz által kineve­zett rabbihelyettest is... PEST ELSÕ RABBIJA: WAHRMANN Miután a pesti közösség megneszel­te, hogy Münz újabb lépést kísérelt tenni Pest felé, akkor ők 1799. júli­us 11-én titokban újabb rabbit vá­lasztottak Wahrmann Izrael (1755– 1826 / 5586. sziván 19.), a korábbi bod rogkeresztúri pap személyében, aki akkor már több mint egy éve kö­zöttük élt. Münz tajtékzott miután ezt meg­tudta. Wahrmannt „jelentéktelen­nek” titulálta, aki addig csak egy el - dugott kis falu rabbija volt, és nem fog tudni megbirkózni a pesti kö - zösséggel. Hát nem lett igaza! Wahrmann Izrael rabbi saját ke zé­be vette az addig gubancos ügye ket. Kezdetnek megszerkesztet te a pesti hitközség alapszabályait, ezután pe dig nagy gonddal megkezdte a hit községi intézményrendszer alap­jainak kiépítését. Az első feladatai között szerepelt egy zsidó kórház felállítása, mely sze rény körülmények között 1805-ben kezdte meg működését egy négy ágyas Orczy-házi szobában, mely hamarosan látványos fejlődés­nek indult. Wahrmann szívügyének tekin­tette a zsidó elemi iskola felállítását is. „Héber iskola” (héder) ugyan már 1804-től működött a hitköz­ség kezelésében, ahol Bing Dávid óbudai tanító oktatta a szegény- és a további béke kedvéért Münz rab­bit tiltsák el a pesti zsidók ügyeitől, Boskowitz rabbit pedig küldjék el és a pestiek egy harmadik papot válasszanak. A tanács a javaslatot szeptember 26-án elfogadta, annyi módosítással, hogy a pestiek nem választhatnak új rabbit, mivel arra a törvény értelmében továbbra sincs lehetőségük. Boskowitz távozására tíz napot adtak, de végül ez csak 1797 április elején történt meg, amikor először a mai Csehország­hoz tartozó Kolínba, később pedig Bonyhádra ment rabbinak. Münz Mózes rabbi időskori portréja

Next

/
Thumbnails
Contents