Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-12-01 / 101. szám

egység | 2017 DECEMBER 6 HOHMECOLÓ | KÖZÉLET BIZTONSÁGBAN VANNAK-E AZ EURÓPAI ZSIDÓK? TETT ÉS VÉDELEM ALAPÍTVÁNY KONFERENCIA A Tett és Védelem Alapítvány megalapításának ötödik évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten. Az Európát ért nagytömegű migráció természetét és hatásait, annak lehetséges kockázatait, az antiszemitizmus mérésének módszertani kérdéseit, illetve a fiatalok antiszemitizmus és a szélsőségek iránti fogékonyságát is kö­rüljárták a téma kiemelkedő hazai és nemzetközi szakértőinek segítségével. fog megváltozni. Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára hang­súlyozta: Európa ma gazdag, de gyenge, ráadásul képtelen felismer­ni gyengeségét és fellépni ellene. Számos nyugat-európai ország ahe­lyett, hogy a keresztény-zsidó érté­kekre támaszkodva megerősítené identitását, eldobni készül mindazt az értéket, amelynek évszázadokon ke resztül ellenállóképességét kö­szönhette. Véleménye szerint a jelen­­séggel párhuzamosan erősödik az antiszemitizmus, különösen rossz a helyzet az Amerikai Egyesült Álla­mokban és a nyugat-európai nagy­városokban. A konferencia első paneljában ki fejezetten az Európát ért nagytö­megű migráció természetének, moz­gatórugójának és a vele együtt járó hatások kockázatainak feltárásával foglalkoztak a szakértők. A külön­böző szférákból érkező előadók és szakértők megvizsgálták, hogyan lehet a jelenséggel együtt járó terror­fenyegetettséget azonosítani, vissza­­szorítani és a fundamentalista isz­lám mozgalmaktól kiinduló, egyre erő södő zsidóellenességet mar gi na­­lizálni. Az előadók, köztük Bodnár Dániel, a TEV elnöke ab ban egyetér­tettek, hogy Magyaror szá gon, noha közvetlen, fizikai fe nye getettséggel nem kell szembe néz niük a zsidó kö zösségeknek, az antiszemita esz­mék továbbra is je len vannak a köz­életben. A második panel, többek között Kovács András, Róna Dániel és Hann Endre kutatók részvételével az anti ­szemitizmus mérésének módszer­tani kérdéseit járta körbe. A részt­vevők arra kíséreltek meg választ adni, hogy milyen kijelentés és cse­lekmény számít antiszemitizmus­nak: hogyan lehet a zsidóellenessé­get tudományosan vizsgálni. Az egyik legérdekesebb megállapítás sze rint a rendszerváltástól kezdve nagyjából 10% körül volt hazánk­­ban az antiszemita eszmék iránt ki fejezetten fogékony lakosok szá­ma, majd 2010-től – elsősorban a Job bik parlamentbe kerülésével, és ezzel az általuk képviselt nézetek mainstream megjelenésével össz­hangban – hirtelen 20%-ra ugrott ez az arány. A konferencia harma­dik részében az oktatás és az előí­téletesség kapcsolatáról volt szó. A meghívott előadók álláspontja sze­rint a világnézetükben, értékrend­jükben bizonytalan vagy radikális gondolatokra nyitott fiatal generá­ciók tájékoztatása kulcskérdés az antiszemitizmus elleni fellépésben. (Köves Slomó rabbi megnyitó beszédét lásd a 32. oldalon) A Tett és Védelem Alapítvány fő­titkára, Szalai Kálmán megnyitó be ­szédében elmondta, hogy öt évvel ezelőtt Köves Slomó vezető rabbi kezdeményezésére azzal a céllal jött létre a szervezet, hogy iden­titástudatukban megsértett zsidó honfitársaink védelmében aktívan részt vállaljon, monitorozza az anti­szemita jellegű tevékenységeket, és aktívan fellépjen ellenük. Andrew Baker rabbi, az Amerikai Zsi dó Bizottság (AJC) nemzetközi igaz gatója, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) antiszemitizmus elleni küzdelemért fe lelős megbízottja kifejtette, a ke­let-közép-európai régió országai­ban a zsidósággal és elsősorban a ho lokauszttal kapcsolatban csak a kom munizmust követően indulha­tott meg az aktív emlékezetpolitika. Ma gyarország ilyen tekintetben, vagyis múzeumok, emlékhelyek, és zsi dó kulturális központok létesíté­se, illetve az oktatás terén az élen járt, ugyanakkor az elmúlt években ez a folyamat legalábbis megtorpan­ni látszik véleménye szerint. Dr. Mikola István államtitkár, a Kül gazdasági és Külügyminisztéri­um képviseletében elmondta, hogy Ma gyarország a migrációs válság ide jén is biztonságos hely maradt, és biztonságos otthona a zsidó kö­zösségnek is, ami a jövőben sem

Next

/
Thumbnails
Contents