Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-11-01 / 100. szám
KILE | OKTATÁS egység | 2017 NOVEMBER 22 – A hagyományos iskolákban épp ezt ölik ki a gyerekéből: a világra nyitottságot, a kritikus gondolkodást, az érdeklődést. Nem meglepő, hogy nem szeretnek iskolába járni. – Nekünk az a célunk, hogy csatlakozzunk a Life long learning movement mozgalomhoz. Ma egy iskolát elhagyó gyerek nem tudja, hogy milyen foglalkozása lesz 20 év múlva, olyan gyors a fejlődés. Ahhoz, hogy a gyerekek képesek legyenek a felnőtt életükben alkalmazkodni ehhez, arra van szükség, hogy szeressék az iskolát és szeressék a tanulást. Az életen át történő tanulás egyik legfontosabb eleme, hogy olyan iskolába járjanak a gyerekek, ahol megtanítják őket a saját erősségeikre, kialakítják bennük azt a bátorságot, hogy merjenek váltani, hogy elhiggyék magukról, hogy meg tudják oldani, hogy képesek lesznek alkalmazkodni. Ezért a lexikális tudás átadása mellett ki kell alakítani azokat a tanulási képességeket, amelyek segítségével egész életük során bármikor gyorsan és könnyen tudnak új ismereteket megtanulni. – A Maimonidész Gimnázium mint zsidó iskola miben különbözik a Laudertől vagy a Scheiber gimnáziumtól? – Ennek az iskolának a vallási vezetője egy rendkívül elkötelezett zsidó ember. Köves Slomó hitelesen tudja közvetíteni azokat a zsidó értékeket, amelyekről beszél. Ez az értékrend nem egy verbális tudás ebben az iskolában, hanem tényleges tapasztalat és gyakorlat. Tehát itt nemcsak judaisztikát tanulnak, hanem olyan tanárok segítségével ta pasztalják meg azt, hogy milyen ér téket jelent zsidónak lenni, aki sze mélyesen is elkötelezettek. A val lási tárgyakat tanító tanárok nemcsak elmagyarázzák, hogy miért gyújtunk gyertyát, hanem esz mei séget és hitet közvetítenek a gye rekeknek. – Ez azt jelenti, hogy a vallás nem elkülönített órákat jelent, hanem átszövi az iskola életét reggeltől estig az év minden napján? – Így van. Minden tantárgyon belül meg lehet találni azokat a lehetőségeket, amelyek vagy ténylegesen kap - csolódnak a zsidósághoz vagy pedig szel lemiségben, gondolkodásmódban, filozófiában köthetők a zsidósághoz, így az egész képzés sokkal egységesebb. – A szülőket bevonják az iskola életébe? – Hogyne, anélkül, hogy a család és az iskola között jó együttműködés lenne, lehetetlen jó iskolát csinálni. Szerencsére olyan szülők hozták ide a gyerekeiket, akik hisznek ebben az iskolában, tehát ők igénylik is ezt az együttműködést, ami nagyon jó. – A hagyományos iskolák nem nagyon engedik be az órai munkába a digitális világot. Önök hogyan viszonyulnak az informatikai forradalomhoz? – A mi iskolánk magas szintű informatikai háttérrel rendelkezik. Nem zárjuk ki a digitális világot, mert ez a XXI. század. Mivel a gyerekek ebben a korban élnek, lehetetlen szigorúan a tankönyvre, tehát az írott anyagra támaszkodva dolgozni. Ebben a környezetben nagyon nagy kihívás az is-SZILÁNK ZSUZSA, OPERATÍV IGAZGATÓ A Maimonidész Gimnáziumba – hasonlóan más középiskolához – a központi írásbeli felvételi megírásán keresztül vezet az út. Jó hír a teszteken rosszabbul teljesítő diákoknak, hogy a szóbeli többet nyom a latban – tudtuk meg a gimnázium operatív igazgatójától. Szilánk Zsuzsa azt is elmondta, hogy egyéni mérlegelés alapján döntenek a jelentkező tanulók felvételéről: pszichológus, matematikatanár, magyartanár, a leendő osztályfőnök és az iskola igazgatója közösen mérlegelnek. Az is különleges a szóbeli vizsgán, hogy a gyerekek nem külön-külön, hanem együtt szerepelnek, így az is láthatóvá válik, hogyan tudnak egymással kapcsolatot teremteni és együttműködni. A Maimonidészben nem tananyagközpontú a felvételi, inkább arra kíváncsiak, milyen a jelentkező logikai készsége, gondolkodása, hogyan reflektál a világ dolgaira, milyen a vitakészsége, mennyire nyitott az együttműködése, a konszenzus kialakítására. – Az iskola alaptézise az, hogy „neveld az ifjút saját útján!”, ehhez az eszméhez tartjuk magunkat. Az iskola azért jött létre, hogy a nem vallásos családban felnőtt gyerekeknek is segítsen az útkeresésben. Itt dől majd el, hogy ki is ő, mi is ő, mihez kezd majd a nagybetűs életben. Mi azon vagyunk, hogy átadjuk az idejáró gyerekeknek a zsidó gondolkodásmódot – fejtette ki Szilánk Zsuzsa. A Maimonidész Gimnázium pedagógiai programját úgy alkották meg, hogy az a szülőket is megszólítsa. – Programjainkon keresztül az ő szívüket is szeretnénk kinyitni az Örökkévaló felé. A chábád mozgalom komolyan veszi, amit a rebbe meghirdetett, hogy minél több zsidó gyereket oktassunk. Ha a gyerek szeret hozzánk járni, és a szülőt is bevonja a közösségi életbe, akkor az óriási siker. Ez a célunk – tette hozzá Szilánk Zsuzsa.
