Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-11-01 / 100. szám

JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2017 NOVEMBER 16 Eliezer ben Jáákov rabbi mondta 1: „Ha az anya nem tudja, hogy ki gyermeke apja, és az apa nem tudja, ki gyermeke anyja, akkor az vérfer­tőzéshez vezet, és tele lesz a világ törvénytelen gyerekekkel. Erre utal az Írás2 : „Ne szentségtelenítsd meg leányodat, hogy paráznaságra en­gedd, hogy ne paráználkodjék az ország és megteljék az ország faj­talansággal”. le het kizárni a szándékosságot9, hi ­szen a sajtóból is tudunk10 olyan ese ­tekről, ahol az egyes orvosok, vagy intézetek statisztikáinak mutatóit javítandó manipuláltak a mintákkal. Nagyon fontos, hogy a felügyelet az egész zsidó közösség által elfoga­dott legyen, nehogy a későbbiekben a gyerek státusza megkérdőjeleződ­jön11 . Az utóbbi években Izraelben és az Egyesült Államokban is egyre inkább az az igen szigorú protokoll vált elfogadottá, amit a lubavicsi Rebbe útmutatását követő rabbik által állítottak össze 12. Ezekben az intézetekben a másgi ­áchok (vallási felügyelők) nők, mivel a kezelés egyes folyamatait szemé­lyesen kell ellenőrizni pl. a mintavé­telt és a visszaültetést. A másgiách ok munkája a mintavételtől egészen a megmaradt sperma megsemmisíté­séig tart13 . (A rabbik egyetértenek ab ban, hogy a megmaradt spermát, illetve a nem megtermékenyített pe tesejteket meg lehet semmisíteni, ez nem érinti az abortusz kérdését.) ART ÉS A SÁBESZ Általában, ha a teherbeesés meg­történt, életmentésnek számít, ha a magzatot veszélyeztető helyzetet elhárítunk. Ezért pl. szabad a vá­randósság megmentése érdekében szombatot szegni14 . Ugyanez nem vonatkozik a terhesség létrejötte ér­dekében végzett, szombatszegéssel járó meddőségi kezelésekre15 . (Ez ELÖLJÁRÓBAN Ahogy a sorozat előző részében láttuk, a kérdés háláchikus hát tere lehetőséget teremt arra, hogy bizo­nyos keretek között az orvostudo­mány segítségével fo ganjon gyer­meke a meddő párok nak. Az elvi kérdéseken túl azonban a mester­séges megtermékenyítésnek a zsidó jog szempontjából számos meg­vizsgálandó aspektusa van. Ebben a cikkben áttekintjük a mesterséges megtermékenyítés általános kérdé­seit, majd az egyes módszereknél (inszemináció [ICI és IUI], in vitro megtermékenyítés [IVF]) megvizs­gáljuk, hogy a. melyek a megengedhető mód ­szerek; b. teljesíthető-e ily módon a sza ­porodjatok és sokasodjatok micvá­ja; c. mi lesz a születendő gyerek jogi státusza; d. ki számít a gyerek szülőjének; e. milyen speciális eseteket vet fel az adott módszer. A MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS KÓSERSÁGI FELTÉTELEI A meddőségi kezelések elterjedé­sének hajnalán volt egy akadály, melynek megoldása megnyitotta a mesterséges megtermékenyítés útját a zsidó párok előtt. Ez pedig az elcserélés veszélyének elhárítá­sa volt. Hiszen, ahogy a talmudi JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ (1Sámuel 1:27.) „EZÉRT A GYERMEKÉRT IMÁDKOZTAM, ÉS AZ ÖRÖKKÉVALÓ MEGADTA KÍVÁNSÁGOMAT” MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS A ZSIDÓ JOG TÜKRÉBEN 2. rész Az Egység magazin előző számában megismerkedtünk a gyermeknemzés micvájával és áttekin­tettük a mesterséges megtermékenyítéssel (ART) kapcsolatos háláchák talmudi hátterét. A sorozat második részében az inszemináció és a lombikprogram kapcsán felmerülő vallásjogi kérdésekre és megoldásokra fókuszálunk. OBERLANDER BÁRUCH ÍRÁSA SZGULÁK: TETTEK, AMIK ELŐSEGÍTIK AZ ISTENI ÁLDÁST A lubavicsi Rebbéhez az egész vi­lágról emberek ezrei fordultak ta­nácsért. Keretes írásainkban gyer - mektelen pároknak írt leveleiből vá logattunk, melyeken keresztül olyan szgulá kat ismerhetünk meg, melyek a Rebbe szerint elősegít­hetik a gyermekáldást. A lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi (1902–1994) 3 , Ovádjá Joszéf (1920–2013) volt izraeli szfárádi főrabbi4 és más törvényho ­zók is5 arra hívták fel a figyelmet, hogy folyamatos ellenőrzéssel kell biztosítani, „hét szemmel figyelni” 6, hogy a mintákat semmiképp ne le­hes sen elcserélni, nehogy „építés he lyett rombolást hozzon a kezelés a pár életébe”7 . Bár egy ilyen elcseré ­lés oka lehet puszta tévedés is8 , nem

Next

/
Thumbnails
Contents