Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-11-01 / 100. szám
2017 NOVEMBER | egység 7 KÖZÉLET | HOHMECOLÓ – Mennyi időt vett igénybe a kutatási folyamat? – Az 1999-es kutatás során valamivel kevesebb mint egy év alatt sikerült összegyűjteni a megfelelő számú interjút. Most ez hosszabb ideig tartott. Az előző felmérés során 2015 interjút csináltunk, most 1880-at. A nagyságrend tehát hasonló, de ezúttal sokkal lassabban értünk a végére. Időközben megváltoztak ugyanis a kérdőíves szociológiai kutatás feltételei, ráadásul abban a közegben, amelyben mi dolgoztunk, különös nehézségek is mutatkoztak. A szociológiai mintavétel so rán, ideális esetben, a vizsgált cso port valamennyi tagjáról adott egy név - sor, amelyből véletlenszerű mód szerrel ki lehet választani meghatározott számú embert, annyit, amennyivel interjút szeretnénk készíteni. Zsi dókról hasonló adat bázis nem állt a rendelkezésünkre. Ezzel együtt a ’99-es kutatásnál megoldható volt az, hogy hasz náljuk a kárpótlási kér vényeket be adók névsorát. Ma - gyarországon min denki, aki 1945. május 9-e előtt szü letett, jogosult volt kárpótlásra. Eredetileg a kérvényt 25-30 ezer közötti számú ember adta be. Ők ’99-ben mondjuk minimum 54 évesek voltak, tehát az efö lötti korosztályról volt egy csaknem tel jes listánk. A demográfiai számítá sok alapján ennél nem lehettek sok kal többen a jogosultak. A szigorú adatvédelmi szabályok miatt persze mi nem kaphattuk meg a listát, ha nem az adat gazdája, a Magyar Zsi dó Örökség Közalapítvány kül dött ki egy levelet azoknak, akik a listán szerepeltek, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a szociológusok megkeressék őket. Mi azok közül, akiknek ez ellen nem volt kifogásuk, vettünk két véletlen mintát. Az egyik a valóban megkérdezetteket tartalmazta, a másikban szereplőket viszont arról faggattuk, hogy van-e olyan családtagjuk, aki hajlandó lenne interjút adni nekünk. Így összejött egy adott számú interjú, amelyből aztán „hólabda-módszer rel” haladtunk to - vább. Ez azt je lenti, hogy azok kö zül, akik eleget tet tek a felkérésünk nek, többeket meg kértünk ar - ra, hogy a megkeresést továbbítsa egy, a kritériumainknak megfelelő is merősének. Most a ’99-ben alkalmazott mód -szert nem lehetett követni, mert a név sor már nem létezik, illetve az azon szereplők túlságosan idő sek az újbóli megkereséshez. En nek meg - felelően ezúttal csak a hó labdamódszert lehetett alkalmazni. Ez azon ban rendkívül lelassította a fo - lyamatot. Az emberek ma már ne hezen adják meg ismerőseik címét egy harmadik félnek. A legjobb eset ben Az viszont már különbséget jelentett, hogy rengetegen költöztek ki időközben külföldre, ezért borzasztóan nehéz volt a húsz és harminc év közöttieket elérni. – Nem torzítja ez a mintát valamelyest? – Valószínű, hogy ebben a mintában sokkal nagyobb arányban vannak jelen a zsidósághoz szorosabban kötődő személyek, mint a távolabb állók. Ők ugyanis könnyebben elérhetők, könnyebben hajlandók interjút adni, egyáltalán: fontosnak tartják a dolgot. A hólabda is hasonlóan működik: az alanyaink úgy adják tovább a hívást, hogy elsősorban azokat az ismerőseiket veszik figyelembe, akiket zsidó közegből ismernek, vagyis akikről úgy gondolják, érintettek lehetnek a témában. Ez már az előző felmérés alkalmával is jellemző volt. 18 éve is felülreprezentáltak voltak a mintában a jobban kötődő, erősebb identitással rendelkező személyek. Most ez még inkább így van. A régi mintában 25 és 30 százalék között volt a kötődők aránya, ez most valószínűleg 40 százalék fölött lesz. Ez a minta éppen ezért a belső arányait tekintve nem mondható a mai Magyarországon élő zsidóság reprezentatív mintájának. Ám fon tos hangsúlyozni, hogy a kutatás nem is irányult arra, hogy pontosan megmondjuk, hogy az itteni zsidóság hány százaléka szigorúan vallásos, il letve hány százalékuk tartja csak le származási alapon számon, hogy zsi dó. Ez lehetetlen is lett volna. A lé nyeg ezért az volt, és ezért kellett annyi interjút csinálni, hogy minden zsidó csoport elegendő számban legyen képviselve a mintában, hogy va lamennyi csoportról el tudjuk mon dani, mi jellemző rá. Ebből következően, a kutatás lezárultával minden fontos, magyarországi zsidó csoportról tudni fogjuk, hogy körülbelül mi jellemzi társadalmi, demográfiai mutatók szerint, mi a véleménye különféle kérdésekben, milyen a zsidó és más identitása, mit gondol az antiszemitizmusról vagy éppen a zsidó intézményekről. Az azonban KOVÁCS ANDRÁS • FOGLALKOZÁSA: szociológus, egyetemi tanár, tudományos tanácsadó NÉVJEGY is előbb engedélyt kérnek ehhez, meg beszélik a dolgot vele, és ez min dig jelentős időt vesz igénybe. További nehézséget jelentett az időpont egyeztetése, hiszen az em berek ma sokkal kevésbé haj landóak egy legalább másfél, de in -kább kétórás interjúra időt szánni. Mindezen túl sokan vonakodnak részt vállalni egy ilyen folyamatban, ők a rejtőzködők. Ez egyébként így volt már a ’99-es kutatás során is.
