Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-10-01 / 99. szám

egység | 2017 OKTÓBER 32 ÉCESZGÉBER ZSIDÓ ISKOLA: IGEN VAGY NEM? „Neveld a fiatalt a (neki való) út szerint és öregségében sem fog letérni róla” (Példabeszédek 22:6.) A fenti mondat mottójává vált minden zsidó oktatási intézménynek és programnak, hiszen sommá­san foglaltatik benne a pedagógia néhány legfőbb alapvetése. Az egyik, hogy mindenkit a maga szintjén, a képességeihez mérten szükséges oktatni, a másik, hogy az ifjúkori nevelés eredménye, amennyiben jól csináljuk, egész életében végigkíséri az embert. MEGYERI ANDRÁS JONATÁN ÍRÁSA A sokak által ismert és évente felolvasott peszáchi Há­gádá közismerten négyfajta gyermekről beszél, akik nem csak attitűdjükben, de tudásukban, felkészültsé­gükben is eltérőek egymástól. Azonban a haszid taní­tások szerint a gyerekek ezen archetípusai (okos, igaz, gonosz és az, aki még kérdezni sem tud) nem csak kü­lönböző embereket jelenítenek meg, de olyan jellem­beli tulajdonságok, amelyek mindannyiunkban meg­találhatóak: azaz mindenkiben van egy kicsi mindből. Szoktuk mondani, hogy generációnk egyik kortünete az „aki még kérdezni sem tud” típusú zsidóság, hiszen az elmúlt két-három vagy akár több nemzedéknek nem adatott meg, hogy zsidó nevelést kapjon. Ez ma, az in­formációs társadalom közepette, már korántsem igaz, hiszen mindenki megtalálhatja az érdeklődésének meg­felelő tananyagot, ami felébresztheti a benne „szuny­­nyadó” zsidó lelket. Talán soha nem éltünk ennyire szerencsés időben, leg ­alábbis az elmúlt kétezer évben biztosan nem. Minden nehézség és kétségtelenül jelenlévő apátia mellett csak a fővárosban négy zsidó általános iskola, ugyanennyi gimnázium és öt óvoda működik, a vallási irányzatok minden árnyalatában a szinte teljesen világitól a legma­gasabb minőségű ortodox szellemiségűig. A választás azonban a hazai zsidók esetében kevésbé szorítkozik MEGYERI ANDRÁS JONATÁN • SZÜLETETT: 1976 • FOGLALKOZÁSA: médiaszakember • CSALÁD: házas, négy gyermek apukája NÉVJEGY

Next

/
Thumbnails
Contents