Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-01-01 / 92. szám
2017 JANUÁR | egység 27 KÖZÉLET | KILE Jó a kiejtése! Természetesen nem a magyar belpolitika értékeléséről akartam kérdezni... Kérdezhet, legfeljebb nem válaszolok. ...de vannak információi az elmúlt évek heves emlékezetpolitikai vitáiról, amelyek a magyar történelemről, a magyar állam harmincas-negyvenes évekbeli szerepéről, a magyar zsidóság sorsáról szólnak? Nem végezném jól a munkámat, ha nem lennének kellő ismereteim ezekről a vitákról. Magyarország nem kivételes abban a tekintetben, hogy szembesülnie kell bizonyos történelmi tényekkel. Ez igaz majdnem minden országra. Ebben persze sok minden függ a nézőponttól, és nem minden az emlékezetről, a múltról szól, hanem arról, hogy milyen a történelemszemléletünk. Ha már a történelemnél tartunk, mit jelent önnek a holokauszt? A holokauszt az emberiség legrette netesebb időszaka volt, az emberi szellem összeomlása és csődje. Tra gédia a népemnek és az egész vi lágnak. A zsidóság, az a nemzet, amelyhez én is tartozom, elveszítette egyharmadát. A holokauszt a gyűlölet, a tudatlanság és a bigottság kifejeződése volt a védekezésre képtelen emberekkel szemben. Az emberi történelem mélypontja volt, és az teszi egyedivé, hogy egy népet teljes mértékben ki akartak irtani a Föld színéről, és ezt részben meg is tették. Ne felejtsük el, hogyha hamarább születünk, akkor bármelyikünk ott lehetett volna. Számomra a holokauszt felelősséget is jelent. Felelősséget elő ször is zsidóként, másodszor em berként. Élni kell az emlékkel, de egy ebből adódó folyamatos feladattal is, amelynek a lényege az emberiesség fenntartása bármilyen helyzetben. A magyar zsidóság státusza kapcsán többször is zajlottak viták arról, hogy legyen-e nemzeti kisebbség a zsidóság, illetve a vallás és a Terveiben korábban említette, hogy erősíteni szeretné az oktatási és tudományos együttműködést Izrael és Magyarország között. Születtek-e már konkrét programok erre vonatkozóan és Önnek köszönhetően? A dolgok nem történnek olyan gyorsan, de azért haladnak. Zajlik az ötletek, gondolatok cseréje, élő a kapcsolat. Optimista vagyok, azonban nemcsak tervek kellenek, hanem akarat és némi idő is mindkét oldalon. Nézzük a világpolitikát! Ön szerint az Egyesült Államok valóban Jeruzsálembe költözteti a nagykövetségét? Hamarosan megtudhatjuk. Január végén beiktatják Donald Trumpot, az Egyesült Államok új elnökét. Utána többet fogunk tudni a terveiről. Azt hiszem célszerű egy száznapos türelmi időszakot adni neki. Az idő pedig majd választ ad a kérdésére. Mi a véleménye Donald Trumpról? A legfontosabb fejlemény, amely az amerikai választáson megnyilvánult, hogy sok amerikainak eddig nem hallatszott a hangja, és most Trumpban megtalálták az emberüket. Sokan várnak csodákat tőle. Amennyire tudom, az átlagos amerikai választó számára a külpolitika nem prioritás, viszont tény, hogy ő egy jobb állapotú gazdaságot vesz át. Mindent egybevetve nincs sok vesztegetnivaló ideje, mert számos kihívás vár rá. Az új elnök személye és a republikánus győzelem milyen hatással lehet a békefolyamatra? Trump győzelme jó Izraelnek? Egyszerűen túl korai lenne erről még bármit mondani. Sem a kritikának, sem a dicséretnek nincs még itt az ideje. Várjuk meg, amíg hivatalba lép, amíg hozzálát a munkához! Most egy új fejezet kezdődik Amerika történetében. Ez lehet egy jó új kezdet is az Egyesült Államok és az egész világ nemzetiség szerepéről is sok eltérő nézet létezik. Önnek mi a véleménye ezekről a kérdésekről? A viták részleteit nem követtem, de ezt a kérdést eldöntötte egy 1948-as esemény: Izrael állam megalapítása. Az választ adott azokra kérdésekre, hogy a judaizmus csak kultúra és etnikai csoport-e, vagy vallás és nemzeti ügy. Mindezek régen eldőltek. Megérdemelten élhetünk az önrendelkezésünkkel, élhetünk zsidóként Izraelben, vagy zsidóként Izraelen kívül. De nem vehetjük ki a nemzeti aspektust a judaizmusból. Beszéljünk egy furcsaságról. Az izraeli bevándorlási törvény szerint minden zsidó bevándorolhat Izraelbe. Viszont nem vándorolhat be az, akinek a felmenői a világháború előtt kikeresztelkedtek. Ő kvázi nem számít zsidónak bevándorlási szempontból. Miközben tény: más államokkal szemben Magyarországon már 1920-ban volt zsidótörvény. Tehát a jogfosztás kezdete Magyarországon lényegesen korábbra datálható. Ehhez mit szól? A bevándorlási törvényt több mint ötven éve alkalmazzák, és a Legfelsőbb Bíróságot is megjárta. Azt feltételezem, hogy ez egy jó törvény. Azért is gondolom, hogy jó, mert ennek alkalmazásával lettünk hatszázezresből hatmillió-ötszázezres nemzet Izraelben. A törvény lehetővé teszi mindenkinek, akinek zsidó ősei vannak, hogy bevándoroljon és izraeli állampolgárságot szerezzen. A halachikus értelemben zsidóvá váláshoz természetesen más követelményeknek kell megfelelni, de ezek nem állami követelmények. Mennyire ismeri a magyarországi zsidó világot? Minden zsinagógát és zsidó közösséget végig fogok járni. Ezt már el is kezdtem: voltam már Pécsett, Szegeden, Szombathelyen és Debrecenben. Mindenhová elmegyek, ahová hívnak, és ahová nem, oda magamat fogom meghívni.
