Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-01-01 / 92. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2017 JANUÁR 20 való adakozás, ahol nem feltétlenül van előttünk a halálos beteg, akin ilyen módon segíteni lehet, és így nem beszélhetünk életmentésről 41. EUTANÁZIA Egykor, ha az orvosok nem tudták meggyógyítani a beteget, rövid időn belül meghalt, nem volt mód életben tartani. Ma már sokszor meg tudják hosszabbítani a halálos beteg életét, akár évekkel is, így az eutanázia kérdése bizonyos szempontból modernkori probléma, aminek kapcsán két háláchikus kérdés merül fel: meg kell-e hosszabbítani az életet, és van-e olyan eset, amikor – hogy felesleges szenvedéstől kíméljük meg – lerövidíthetjük-e azt. Ez egy nagyon összetett kérdés, amiben az eset apró részleteken múlhat. Általános alapelv, hogy semmilyen körülmények között nem szabad embert ölni. A háláchá 42 egy haldokló megölését is gyilkosságnak tekinti. Olyan, hogy kegyes halál, a zsidó jog és etika szerint nem létezik, gyilkosságnak számít, aminek alapja a bibliai versben található43 : „számon kérem minden embertől a testvérének, az embernek lelkét” (A testvér szó a Tórában nem feltétlenül vérségi kapcsolatot, hanem szoros barátságot is jelent. Meglepő, hogy a gyilkos is a testvér titulust viseli. De az eutanázia esetében érthető is ez a kifejezés44 , hiszen a szeretett személy haláláról kell dönteni.) Ebből következik, hogy az aktív eutanázia soha, semmilyen körülmények között nem megengedett45 . Az egyetlen kiskapu egyes vélemények használatát, hogy ne történjen meg a fogantatás25 . Sőt egyes véle mények szerint akár az abortusz is megengedhető 26. Nincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogyha a magzatnak bizonyítottan és egyértelműen nagyon komoly betegsége van, akkor megengedett-e a terhesség-megszakítás, és ha igen, milyen körülmények között27 . Egyértelműen tilos az abortusz, ha nincs nagyon komoly ok a háttérben 28. Gyakori kérdés az abortuszvitákban, hogy a korlátozásával a nők önrendelkezési jogát csorbítják. A zsidóság teljesen egyetért azzal, hogy nem dönthet senki egy másik ember életéről – de ez igaz abban az esetben is, amikor a nő a magzat életéről dönt. Itt konfliktusba kerül a nő a magzattal, hiszen utóbbinak szintén joga van az élethez. Ebből következik, hogy akármilyen személyes érvek is vannak, azok nem írhatják felül a magzat jogát az élethez 29. Ebben és hasonló esetekben fontos megérteni, hogy a rabbi sosem mond ellent az orvostudománynak. Például, ha egy orvos szerint esé lyes, hogy a gyerek betegen fog szü letni és emiatt javasolja az abortuszt, míg a rabbi úgy véli, tilos elvetetni a magzatot egy feltételezés alap ján, akkor nem az orvos szakmai véleményét kérdőjelezi meg, ha nem ugyanazt a helyzetet más eti kai szabályok mentén értelmezi. SZERVÁTÜLTETÉS Ahogy más eljárások esetén, úgy itt is az az alapelv, hogy a szervátültetés csak akkor megengedett, ha általa a betegnek nagyobb az esélye, hogy nyerni fog a beavatkozással. Nincs jogunk megkockáztatni egy olyan eljárást, amely nagyobb esély lyel lehet káros a beteg számára, mint hasznos 30. A donor részéről figyelembe kell venni, hogy a zsidó felfogás szerint a test és a lélek kapcsolata nem szűnik meg teljesen a halál után sem 31. Éppen ezért kell a holttestnek a megfelelő tiszteletet megadni, mihamarabb eltemetni32 és tilos hasz not húzni belőle 33. A legjobb módja a szervátültetésnek háláchikus szempontból a mesterséges úton előállított, vagy állati eredetű szerv használata 34. Természetesen erre nem vonatkozik a kóserság előírása, hiszen nem étkezésről van szó, így használhatóak pl. disznónak a szervei is 35. Ha nincs lehetőség mesterséges vagy állati eredetű szerv használatára, akkor el szabad elfogadni élő emberi donornak olyan „szervét”, ami újratermelődik. Ilyen például a vér: ha tehetjük, kötelességünk vért adni, hiszen egyáltalán nem veszélyes36 . Olyan testrészt, ami nélkül normálisan tud tovább működni az ember – pl. vese, hiszen egy egészséges ember egy vesével is jól tud működni – szabad adományozni, de vita van a törvényhozók között arról, hogy ez morális kötelesség-e vagy sem37 . Olyan testrészt, ami a későbbiekben hiányozna a donor testének működéséből, pl. kéz-láb, nem szabad adományozni, mert az ember még egy másik ember javára se mondhat le ezekről. Holttestből szükség esetén szabad elfogadni testrészeket, elsősorban akkor, ha életmentésről van szó38 . Kivételt képez a szívátültetés, mert azt csak akkor lehet átültetni, ha még működik – vagyis erre csak az agyhalál után, de a szív leállása előtt van lehetőség. Az izraeli rabbinátus elfogadta azt az álláspontot, a Talmudra39 hivatkozva, hogy az agyhalál is halál és megengedte a szívátültetést, de mások gyilkosságnak tartják 40. Bizonyos vélemények szerint, más elbírálás alá esik a szervbankba
