Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-06-01 / 96. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2017 JÚNIUS 26 Tehát a főváros lakosságának majdnem negyede zsidó volt, mely va lóban szembetűnő lehetett – ugyan nem mindenhol, mert ez az arány csak az V., VI. és VII. kerületekben volt meg, a többiben ennél jóval kevesebb volt az izraelita vallásúak száma. De „Ju dapest megalkotásához” hozzájárul ha tott Lueger „ars poeticájá” is, mi szerint: „Hogy ki a zsidó, azt én mon dom meg!” – ezzel valószínűleg tor zulhatott az amúgy sem alacsony arány, hiszen a luegeri gondolkodásmódtól rögtön zsidók lettek a kissé li berálisabb gondolkodású személyek is... KOHNOK SOKASÁGA A PESTI ÉTELOSZTÁSON „Ha azon az alapon ítéljük meg a főváros társadalmának hitét, hogy minő istent vallanak a társadalmi nyomor enyhítői – akkor szinte igaza lenne a Luegerféle mondásnak, hogy Budapest tulajdonképpen Judapest.” – olvashatjuk egy 1901ben nyomtatott Egyenlőség hetilap hasábján. A fővárosi, izraelita hitközségek heti szinten rendeztek ételosztásokat, ahol ezrek, éves szinten pedig százezrek kaptak meleg élelmet, és anyakönyvi kivonatot bizony senkitől sem kértek. Erre pedig méltán lehetettek büszkék a pesti zsidók! A századfordulón terjedt el az a szóbeszéd, hogy a Chevra Kadisa (Temetkezési egylet – a szerk.) egy ételosztásán, ahol egy egyszerű statisztikát akartak készíteni, minden má sodik ember a „Kohn” nevet Új rovatunk célja, hogy mélységében mutassa be a magyar zsidók és a főváros sokrétű kapcsolatát. Az írások egy készülő könyv témáiból ad időrőlidőre ízelítőt. Zsidó Budapest könyv ugyan már több született, azok leginkább csak a fővárosi zsinagógákat és más vallási színtereket mutatják be, ráadásul sokszor csak nehezen szerezhetőek be. Készülő könyvünk célja, hogy építészeti emlékeken keresztül mutassuk be a fővárosi zsidókat és az ő történetüket. A történetmesélés fontos eszköze a vizualitás lesz, megmutatva, miből lett a „jelen”. A „JUDAPEST” NÉV EREDETE A „Judapest” kifejezést először a 20. századfordulón használta Karl Lue ger (1844–1910) Bécs – vállaltan – antiszemita polgármestere, akit 1895ben választottak városveze tő nek a monarchia fővárosában. Lue ger a kifejezést egyrészt zsidóel lenes, másrészt magyarellenes töl tettel használta, ugyanis egyik csoportot sem kedvelte. A szóalko táshoz hoz zá já rult az 1900as nép szám lá lá si ered mény is, mely sze rint Budapest lakosságának 23,6%a volt zsidó (ekkor egyébként Ma gyarország összlakossága 16.838.255 fő volt, melyből 831.162 fő vallotta magát izraelita vallásúnak, ez összességében 4,8%ot je lentett). ZSIDÓ JÓTEVŐK ÉS NEM-ZSIDÓ RÁSZORULÓK A 19. SZÁZADI BUDAPESTEN Judapest anno néven új rovattal jelentkezünk, mely a főváros zsidó történetét mutatja be. A sorozat első részében megismerhetjük a „Judapest” megszületésének történetét és fejet hajtunk egy kiemelkedő hölgy előtt, aki áldozatos munkájával nem csak a zsidó közösség szegényeit, hanem a székesfőváros minden rászorulóját támogatta, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. CSEH VIKTOR ÍRÁSA mond ta be. Meglepődtek az ételosztás szervezői, hiszen a budapesti zsina gógák egy részében nem tudtak ko henitát felhívni a Tórához, bezzeg ott az ételosztáson meg több száz is akadt.... Ekkor ment le az elnök, Bischitz Johanna büsztje (Vasárnapi Ujság (1889) 36. évf. 48. szám, p.785.)
