Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-06-01 / 96. szám
2017 JÚNIUS | egység 21 EMLÉKEZÉS | KILE „SÍRGYANÚS” TERÜLETEK A LÉGIFELVÉTELEKEN Kenyeri volt polgármester nem régen kapott az amerikaiaktól egy 1945. augusztus 6i légifelvételt, s ezen jól látszanak a sírgyanús területek. Nem messze van a síroktól az árok rendszer, a műholdfelvételen jól látszanak a harckocsielhárító és a gyalogsági futóárkok, előttük a géppuskafészkekkel, amelyeket a folyamatosan vert, kínzott, éheztetett munkaszolgálatosok ástak ki azért, hogy ez a soványka védvonal meg állítsa a Volgától Ausztriáig ro bogó orosz harckocsikat. Nem ál lította meg őket. A város pár nap múlva már az oroszok kezére került. Korábban azoktól az árkoktól ilyen messze senki sem kereste a sírokat. A légifelvételt most, 2017 májusában kaptam meg, és Kenyeri volt polgármester úr kérésére a fiam GPSkoordinátákkal meghatározta a rohonci munkaszolgálatosok feltételezett sírjainak a pontos helyét. Ha sikerül feltárni és azonosítani a sírokat, úgy vélem, már nem sza bad őket megbolygatni. Semmi ér telme azonosítani egy koponyát vagy lábszárcsontot, hogy vajon ez az apám vagy az ikertestvére, vagy akár ki. Ennek már semmi értelme sincs. Tudnunk kell, hogy valóban a munkaszolgálatosok nyugszanake ott, és kötelességünk, hogy föléjük emlékművet állítsunk. Ezt a régóta hangoztatott álláspontomat – a sírok megtalálásának hírével – az elmúlt hetekben sokaknak elküldtem Ausztriában. A bűnére azzal kérhet bűn bocsánatot az osztrák állam, hogy méltó emléket állít a rohonciak által megölt százaknak. A levelekre még nem kaptam választ. Lassan írok nekik megint. Ahogy 72 éve folyamatosan. ROHONC EMLÉKEZETE Az utolsó negyedszázad fordulatot hozott a Rohoncon történtek helyi megítélésében. 1991 Létrejött a R.E.F.U.G.I.U.S. (Rechnitzer Flüchtlings- und Geden kInitiative und Stiftung – Rohonci Menekült és Emlékkezdeményezés és Alapítvány). amely 1991-ben emlékkövet avatott az 1945-ben lerombolt Batthyány-kastély parkjában. 1993 az egyesület megvette és átadta a keresztpajta épületét az Ausztriai Zsidó Hitközségek Szövetségének és ott emlékhelyet alakítottak ki az épület mellett. Itt a gyilkosságok március 25-i évfordulóján minden évben megemlékezést tartanak, rohonci polgárok, a helyi papok, magyar rabbik és diplomaták részvételével. 1994 Az első tényfeltáró dokumentumfilmet Margareta Heinrich és Eduard Erne készítette el „Elhallgatás” címmel. 1995 bemutatták Felsőőrött Peter Wagner „März. Der 24” című színdarabját. 1998 Az osztrák történész, Eva Holpfer e tárgyból írta diplomamunkáját. 2007 október 18-án a Frankfurter Allgemeine Zeitung közölte a brit történész, David R. L. Litchfield írását „Rohonci mészárlás” címmel, aki a Thyssen családról publikálta a „The Thyssen Art Macabre” című kötetét, 2006. július 6-án. 2008 november 18-án Münchenben bemutatták az irodalmi No bel-díjas Elfriede Jelinek művét, „Rohonc (Az öldöklő angyal)” címmel. 2009 A színdarabot vendégjáték keretében Budapesten is bemutatták. 2009 december 12-én a Das Magazin (a svájci Tages Anzeiger, a Basler Zeitung, a Berner Zeitung és a Der Bund közös heti melléklete) közölte Sacha Batthyany „A szörnyű titok” című cikkét. A tömeggyilkosság 70. évfordulójára készült el Timo Novotny és Alfred Weidinger dokumentumfilmje „Árpád és Géza” címmel. 2012 osztrák és magyar közös munkával, EU támogatással szabad téri múzeumot hoztak létre. 2013 Elfriede Jelinek művének magyar fordítását a Holmi folyóirat publikálta. A darabot többször játszották Budapesten is. Legutoljára a Tesla színház mutatta be 2016 tavaszán (lásd Egység 87. szám, 26. oldal). 2016 februárjában a kölni Kiepenheuer & Witsch kiadó megjelenteti Sacha Batthyany „Und was hat das mit mir zu tun?” című könyvét (ma gyar kiadása a Helikon gondozásában jelent meg „És nekem mi közöm ehhez?” címmel). A rohonci eseményeknek és emlékhelynek külön honlapja van Ausztriában, és magyar nyelven is elérhető. http://www.gedenkweg.at/index. php/kreuzstadl-ungarisch
